Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Az ombudsman a deviza- és devizaalapú hitelek forintosításáról

Cikk:

Az alapvető jogok biztosa szerint a devizahitelek forintosítására választott törvényi megoldás alkotmányossági szempontból elfogadható. Székely László felkérte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy tájékoztató anyagokkal segítse a fogyasztókat. Felkérte továbbá az igazságügyi minisztert, hogy – más érintett tárcákkal együttműködve – vizsgálja meg a magánszemélyek csődvédelméről rendelkező törvényi szabályozás megalkotásának lehetőségét.

A deviza- és devizaalapú hitelek forintosításával kapcsolatban több panaszos fogalmazta meg aggályait az ombudsmannak. Alapvetően azt sérelmezték, hogy az állam a magánszemélyek és a bankok között létrejött magánjogi szerződésekbe avatkozik be azáltal, hogy gyakorlatilag kötelezővé teszi számukra a devizahitelek forintosítását. Erre tekintettel az ombudsmani vizsgálat elsősorban arra irányult, hogy az állami beavatkozás és lényegében a szerződési szabadság korlátozása során miként érvényesül a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye, továbbá, hogy a szabályozás biztosítja-e a jogbiztonság érvényesülését különösen a fogyasztók jogainak védelme tekintetében. 
 
Az ombudsman jelentésében rámutat arra, hogy a forintosítási törvény az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitását célozza azzal, hogy megszünteti a lakossági jelzálog-hitelszerződésekben az adósokat egyoldalúan terhelő árfolyamkockázatot, az adósok megóvása pedig alkotmányosan igazolhatóvá teszi az állami beavatkozást. 
 
A tisztességes eljárás követelményének elengedhetetlen feltétele az, hogy az érintettek ténylegesen tájékozódhassanak arról, hogy a jogszabályok milyen magatartás tanúsítására kötelezik, illetve milyen jogosultságok, kedvezmények illetik meg őket – emeli ki jelentésében az ombudsman. Mivel a forintosítás kapcsán az ügyfelek csak több bonyolult jogi megfogalmazás értelmezése útján tájékozódhatnak jogaikról és kötelezettségeikről, az ombudsman felkérte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy tájékoztató anyagokkal segítse a fogyasztókat. 
 
Az ombudsman emlékeztet rá: 2008 és 2013 között már három jelentésében is rámutatott arra, hogy szükséges a csődvédelem intézményének mielőbbi bevezetése annak érdekében, hogy az érdemi védelmet nyújtson a fizetésképtelenné vált természetes személy adósok számára. A magáncsőd nem helyettesít(het)i más, jelenleg is szabályozott és alkalmazott, a bajba jutott adósok helyzetének rendezésére irányuló megoldásokat (árfolyamgát, végtörlesztés, jogi segítségnyújtás, átütemezés, fizetési könnyítés és forintosítás), ugyanígy – eltérő rendeltetésük miatt – ezek sem váltják ki a magánszemélyek csődvédelmére vonatkozó szabályokat. 
 
Az alapvető jogok biztosa szerint a bajba jutott adósok megsegítésére komplex, az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom – bár eltérő mértékű és módú – együttműködésén alapuló megoldásokra van szükség. 
Ugrás vissza Ugrás vissza...