Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Éles vita a magyar alkotmányról Strasbourgban

Cikk:

Az Európai Parlament keddi állásfoglalásban bírálta az új magyar alaptörvény néhány - főleg emberi jogokkal kapcsolatos - rendelkezését. Minden nemzetnek joga van a saját alkotmányához, a magyar alaptörvény egy modern, európai alkotmány, az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja középpontba – reagált a döntésre Orbán Viktor miniszterelnök, aki a magyar elnökség tapasztalatait összegezte Strasbourgban.

Európa most erősebb, mint fél éve, a magyar EU-elnökség kezdetén volt, de a választópolgárok ezt egyelőre nem így érzékelik, az euróövezet helyzete és a görög válság hírei miatt - állapította meg Orbán Viktor kedden Strasbourgban. A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult elnökség eredményeit. A magyar elnökséget értékelő vitát követően az EP számos kérdésről szavazott, így elfogadta azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmányt.

A magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Az unió a magyar elnökség alatt gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is – mondta a magyar miniszterelnök, aki a gyorsan kezelendő problémák közé sorolta az euróövezeti válságot, a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejlemények nyomán előállt menekülthelyzetet. Kiemelte, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel: csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag.
 
A vitában José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását - vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését - a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az "arab tavasz" demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az Európai Parlament egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni.
 
A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt. Szerinte a mindenkori elnökségnek a témadossziék kezelésén túl példát is kell mutatnia.

Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény "nagy árnyékot vetett" a magyar elnökségre. Megjegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen. Élesen bírálta és kettős beszéddel vádolta a magyar kormányt Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke, erre reagálva Orbán Viktor leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Nigel Farage brit euroszkeptikus EP-képviselő kijelentésére reagálva Orbán megjegyezte: hisz az európai egységben, együttműködésben, így tehát ő nem euroszkeptikus, de ettől még értékesnek tartja az euroszkeptikusok tevékenységét, akár provokatív megjegyzéseit is, mert az EU-t állandóan meg kell reformálni.

Maros Sefcovic EU-biztos az elnökségértékelő vitában is többször említett magyar alkotmánnyal kapcsolatban elmondta: az Európai Bizottság jogászai jelenleg tanulmányozzák a Velencei Bizottság véleményét, de az eddigiek alapján kimondható, hogy az alaptörvény nem mond ellent az uniós jog előírásainak.

EP-bírálatot kapott az alkotmányozás

A magyar alkotmányozást elmarasztaló - egyébként semmilyen jogi következménnyel nem járó - állásfoglalásról az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük zömmel a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.

Az állásfoglalás szerint a magyar alkotmányban nem elég egyértelmű bizonyos alapjogok védelme, és ezért azt módosítani kellene. A dokumentum kiemelte egyebek közt a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának fontosságát. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar alkotmány felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, és támogatást ígér nekik, az EP-állásfoglalásban azt az elvárást fogalmazták meg a magyar hatóságokkal szemben, hogy egyértelműen biztosítsák más országok területi integritásának tiszteletben tartását. A döntésre reagálva Orbán Viktor azt mondta, hogy az nem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját, mert minden nemzetnek joga van a saját alkotmányához, ráadásul a magyar alaptörvény egy modern, európai alkotmány, az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja középpontba - tette hozzá.

Ugrás vissza Ugrás vissza...