Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Csütörtökön indul a 2011/2012-es tanév

Cikk:

Szeptember 1-jén csaknem 1,65 millióan kezdik meg a 2011/2012-es tanévet a nappali oktatási intézményekben és óvodákban. Ettől a tanévtől kezdve minden intézményben megemlékeznek a nemzeti összetartozás napjáról és bevezetik a napi testnevelésórákat is.

Szeptember 1-jén a nappali rendszerű oktatási intézményekben és az óvodákban 1. 648.900-an kezdik meg a tanévet. Az általános iskolákban 749 ezer - közülük 98.700 elsős -, szakiskolában 125.400, speciális szakiskolában 9600, gimnáziumokban 191.900, míg szakközépiskolában 232.800 diák kezdi meg a tanévet. Óvodákba 340.200 kisgyermek jár majd. Az általános iskolákban 183, a közép- és szakiskolákban 182 tanítási nap lesz. Az utolsó tanítási nap 2012. június 15., péntek.

A 700 lelkes szigetközi Lipót település hat év után újrainduló iskolája előtt nyitotta meg a 2011/2012-es tanévet vasárnap Réthelyi Miklós. Az iskolában töltött évek adnak lehetőséget arra, hogy szorgalmas tanulással, a tanítók és a szülők harmonikus együttműködésével mind többen megszerezzék azt a tudásbeli biztonságot és végzettséget, amely az iskola utáni évtizedeket megalapozza, biztosítja a szép és értelmes életet - mondta a nemzeti erőforrás miniszter. Réthelyi szerint hazánkban a válságokkal terhelt helyzetből való kitörés esélyét csak az oktatásügy újjáépítése adhatja, ehhez pedig elengedhetetlen a pedagógusok életpályájának modellszintű rendezése, valamint társadalmi megbecsülésük és tekintélyük helyreállítása.

MTI

Heteken belül dönthet a kormány az oktatási törvényekről

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédében kiemelte: elkészültek a nemzeti köznevelési rendszernek és a felsőoktatásnak új kereteket szabó törvénytervezetek szakmai munkaanyagai, amelyek egy-két héten belül a kormány, majd az Országgyűlés asztalára kerülnek. Az államtitkár úgy fogalmazott: a készülő törvények fokozatosan korrigálni fogják azokat a ballépéseket, amelyekkel a megelőző országvezetés tévútra terelte a korábban kiváló eredményeket felmutató ezer éves intézményrendszerünket.

Mint  mondta, visszaállítják „a tudás, a szorgalmas munka és a becsület rangját, iskoláinkat pedig a gyermekeink testi-szellemi-erkölcsi gyarapodását szolgáló nevelőintézményeknek" tekintik. Emellett ismét reflektorfénybe emelik a fiatalok magyarságtudatának erősítését, testi-lelki egészségének megőrzését sporttal, művészeti neveléssel, arányos terheléssel, amelyhez új Nemzeti alaptantervet készítenek.

Megerősítik az állam irányító, finanszírozó és ellenőrző szerepét, hogy valóban viselhesse a ráruházott felelősséget. Emellett megteremtik a pedagógusok életpálya-modelljét, emelik az oktatás eredményességét, a „túlméretezett és hanyatló színvonalú" felsőoktatási rendszer szerkezeti torzulásait úgy csiszolják le, hogy "valamennyi tanulni akaró és tudó fiatal diplomához juthasson, és tudásával a magyar közösséget gyarapítsa”.  Olyan keretrendszert teremtenek, amely biztosítja a fiatalok és az ország fejlődését előmozdító köz- és felsőoktatási intézményrendszer működését, ugyanakkor kizárják a visszaélések lehetőségét - mondta Hoffmann Rózsa.

Délután jut idő a napi testnevelésórákra

A most induló 2011/2012-es tanévben az 1-4. évfolyamon tanulók számára - azokon a napokon, amikor délelőtti órarendjükben a testnevelésóra nem szerepel - a délutáni napköziben, annak óraszáma, pedagógus-létszámkerete és infrastruktúrája felhasználásával kerülhet sor a többletfoglalkozások megszervezésére – áll abban a levélben, amelyet az oktatási államtitkár küldött az általános iskolai intézményvezetőknek. Magyarországon az 1-4. évfolyamos diákok mintegy 80 százaléka napközis.

Bardóczy Gábor, a sportért felelős államtitkárság főosztályvezetője az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának július 5-i ülésén jelentette be, hogy jövő ősztől bevezetik a kötelező mindennapos testnevelést az általános iskolákban, s ennek megvalósítását létesítményfejlesztési programokkal kívánja segíteni a kormány. A főosztályvezető szerint 335 olyan alap- és középfokú oktatási intézmény van jelenleg Magyarországon, amely nem rendelkezik sportinfrastruktúrával. A feltételek javítása érdekében a sportért felelős államtitkárság négy régióban összesen nyolcmilliárd forint értékben ír ki hamarosan létesítményfejlesztési pályázatot.

Közös évnyitót tartottak reformátusok

A rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy arányú a református iskolák számának növekedése - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke szombaton Budapesten, az egyház oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján. A református püspök szerint a régóta várt új közoktatási törvénynek tisztáznia kell, hogy milyen lesz a magyar közoktatás, ezen belül az egyházi közoktatás jövője. Reményét fejezte ki, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok bérezése terén megvalósul az esélyegyenlőség, ennek jeleként értékelte azt a kormányrendeletet, amely a bérkompenzációt lehetővé teszi az egyházi oktatási intézményekben.

Az ünnepség végén Bölcskei Gusztáv és Huszár Pál átadta a Makkai Sándor-díjat munkájuk elismeréseként Csiszár Ákosné kisvárdai, Karikó-Tóth Tibor szentesi és Veres Edit péterfalvai (Kárpátalja) pedagógusoknak.

Jogszabályi változások szeptembertől

Több kisebb jogszabályi változás lép életbe a szeptember 1-jén kezdődő tanévben. Az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványa szerint az egyik változás, hogy emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa, a változás értelmében a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet (15 helyett) a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet (35 helyett) 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.

Eltörölték 2006-ban bevezetett és sok vitát kiváltó, kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást, ezzel lényegesen csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei. Ezzel visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havi elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják. Az óradíj továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azokat a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani.

Iskolai megemlékezések a nemzeti összetartozás napján

Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békeszerződés évfordulója) időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését.

A tanulók mulasztásával kapcsolatos változás, hogy a nevelőtestület akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosították - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás maximumát is.

Hatósági jogkörök kerültek át a kormányhivatalokhoz

Változás még, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, működésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzésével összefüggő feladatok július 1-jei határidővel átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek elsőfokú hatósági jogkörök (például kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése). Ide tartoznak még hatósági ellenőrzési, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos, érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végző független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák- és pedagóguskedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól.

Emelkedett az egyházi intézmények kiegészítő támogatása

A tanévkezdő kiadvány a finanszírozás kapcsán rögzíti, hogy a közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatásán túl kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek összege a 2010. évi 190 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedett, ez az egyházat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint számított gyermek- és tanulólétszám alapján illeti meg. A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat ugyanilyen összegű, 230 ezer forintos kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl.

A humánszolgáltatók normatívaigénylési feltétele kiegészült azzal, hogy sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétől akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a közoktatási törvény szerint a fogyatékosság típusát is.

A közoktatási törvény 2009-es módosítása lehetővé teszi, hogy az óvoda 2010. szeptember 1-jétől felvegye azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette, és maradt szabad helye. Az intézményfenntartók számára ez eddig csupán lehetőség volt, központi költségvetési hozzájárulás nélkül, a forrásról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia. 2011. szeptember 1-jétől már ezek után a gyermekek után (vagyis akik 2009. január 1. és 2009. június 30. között születettek) is igényelhető a közoktatási alaphozzájárulás.

Ugrás vissza Ugrás vissza...
median