Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:Egyeztetési kényszer és nemzeti szuverenitás az energiapolitikában

Cikk:

Az energiapolitika területén egyre inkább jelen van az egyeztetési kényszer az Európai Unióban (EU), miközben a tagállamok nem kívánják feladni nemzeti szuverenitásukat ezen a területen - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a magyar elnökség félidejét értékelve.

A magyar elnökség kezdeményezésre összehívott rendkívüli energetikai tanácsülésen a japán katasztrófa és az észak-afrikai politikai válság európai energiaellátásra gyakorolt hatását vitatták meg. Fellegi Tamás szerint a csúcsértekezleten nagy lépést tettek előre a válaszra váró energiabiztonsági kérdések megfogalmazásában, például abban, hogy az unió hogyan viszonyuljon az atomenergiához, nemzeti hatáskörben maradjon-e továbbra is az energiapolitika, illetve milyen mechanizmusokat lehet alkalmazni az európai piacon annak érdekében, hogy a váratlan eseményeket kezelni lehessen, és a kieső energiahordozókat az EU-n belül pótolni tudják.

Energiaügyi kérdéseket vet fel a japán katasztrófa

A zárt ajtók mögötti tanácskozáson az energetikai helyzettel kapcsolatos összes lényeges kérdés és kritika elhangzott, köztük az, hogy tagállami hatáskörben hozhat-e egy tagország olyan váratlan döntést, amely számos uniós ország piacát befolyásolhatja. Ilyen volt például Németország döntése, amely a japán atomerőmű katasztrófa után bejelentette hét atomerőműve azonnali bezárását. Ez az intézkedés befolyásolhatja a villamosenergia-ellátást számos más európai országban is, hiszen a kieső energiát pótolni kell. Az Európai Unió 27 tagállamából 14-ben hasznosítják kereskedelmi méretekben az atomenergiát. Azok az országok is élvezik az így előállított energia előnyeit, ahol nincs atomerőmű, ám az atomenergia békés felhasználásának kockázata is  megoszlik - hívta fel a figyelmet.


Energiapolitika, klímavédelem

A miniszter eredménynek nevezte, hogy uniós konszenzust tudtak elérni a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elnökjelöltjének állításában, majd megválasztásában, amire évek óta nem volt példa. Fellegi átütő sikerként értékelte, hogy az Európai Tanács február 4-i ülésén az államfők és miniszterelnökök döntöttek az egységes energiapiac kialakításáról, valamint arról, hogy 2015-re fel kell számolni az unión belül az energiaszigeteket. Az unió támogatja és megpróbálja érvényesíteni - elsősorban az ENSZ keretein belül folyó tárgyalások során -, hogy legyen kötelező érvényű, globális megállapodás a klímapolitika területén. A harmadik országok közül azonban sok nem ért egyet ezzel - emelte ki.

Az unió még nem egységes abban a tekintetben, hogy milyen mértékben legyenek kötelezőek a kibocsátással, energiahatékonysággal és -felhasználással összefüggő célszámok. Főként azért nincs egyetértés, mert ez jelentős mértékben energiapolitikai döntések függvénye, ez viszont nemzeti hatáskörbe tartozik, és az eltérő nemzeti adottságok jelentősen befolyásolják, hogy az egyes tagállamok mit vállalnak, és mit nem.

Ugrás vissza Ugrás vissza...