Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A Ház dönthet az uniós kormányközi szerződésről

Cikk:

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a hét végi EU-csúcson előkészített, a nagyobb költségvetési fegyelemről szóló kormányközi szerződés a nemzeti szuverenitást súlyosan érintő pontokat tartalmaz, ezért a parlamentnek kell döntenie arról, hogy Magyarország csatlakozik-e az együttműködéshez.

Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek péntek délután befejeződött, csaknem húszórás brüsszeli találkozóján arról született döntés, hogy új kormányközi szerződést készít az euróövezet 17 országa a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében. Ebben Nagy-Britannia kivételével a zónán kívüli európai uniós tagállamok is készek részt venni, ha nemzeti törvényhozásuk felhatalmazza őket erre.

A nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül nem járhat el - hangsúlyozta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozása után. Az euróövezet válságának megoldását célzó kormányközi szerződés a tervek szerint olyan, a szuverenitást súlyosan érintő pontokat tartalmaz, amelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie – mondta a miniszterelnök.

A csúcstalálkozón Nagy-Britannia kereken elutasította a kormányközi szerződésben való részvételt, az eurózónán kívüli többi kilenc EU-ország viszont saját parlamentjével kíván előbb konzultálni. A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia később sem kívánja bevezetni az eurót, míg Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt megteszi, amint a feltételek lehetővé teszik. Orbán Viktor felidézte, hogy az EU-csúcsra utazó magyar delegáció arra kapott mandátumot a parlamenttől, hogy olyan kereteken belül segítsék elő a megoldást - lényegében a fiskális unió megteremtését -, amely átfogja mind a 27 EU-országot. Ezt a feladatot - utalt a britek elzárkózására - nem sikerült elvégezni.

Vannak még tisztázatlan pontok a szerződésben

A második mandátum arról szólt - folytatta -, hogy ha nem 27-es körben jön létre megállapodás, akkor Magyarország ne akadályozza a 17 euróövezeti állam megállapodását. Ez a megállapodás most politikai szinten létrejött, olyan tartalommal, hogy a részes felek - "mély és súlyos" nemzeti szuverenitási kérdéseket érintve - jogokat adnak át az új kormányközi keretekben létrejövő döntéshozatali mechanizmusnak. A kormányközi szerződés tartalmát illetően egyelőre jó néhány kérdés tisztázatlan: nem tudni, a csatlakozó nem eurózónabeli országok tekintetében a szoros és szigorú pénzügyi korlátok, illetve kötelezettségek már a csatlakozás pillanatától fogva érvényesek lesznek-e, vagy pedig csak akkortól, amikor majd belépnek az eurózónába is. A magyar parlament az Európai Unióval párhuzamosan már hétfőn megkezdi a szerződés előkészítését, megvitatását, a szerződés aláírására márciusban kerülhet sor.

Orbán: át kell írni a költségvetést

Az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket, csökkenteni kell a növekedési előrejelzést, valamint kedvezőtlenebb árfolyamon kell újraszámolni az egész költségvetést – mondta Orbán Viktor. A jövő év első fele - részben feltorlódó fizetési kötelezettségek miatt - nagyon nehéz, második fele valamivel könnyebb lesz. A 2012-es esztendőt túl kell élni, és akkor 2013 már jobbnak bizonyulhat - vélekedett.

A miniszterelnök egy vasárnapi televíziós interjúban a 2012-es gazdasági növekedés felső határát 0,5 százalékra prognosztizálta és jelezte, hogy a jövő évi büdzsét más euró-forint árfolyamon kell kiszámolni, mint amivel a javaslat benyújtásakor dolgoztak. A költségvetés átalakításának egyik oka, hogy az eurózóna gazdaságai jövőre rosszabbul teljesítenek majd, a másik pedig, hogy ha a tagállamoknak nem sikerült megszilárdítaniuk a közös európai valuta helyzetét, annak kedvezőtlen hatása lesz a forint árfolyamára – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök méltányolja Fellegi Tamás indokait a fejlesztési miniszter lemondásával kapcsolatban, véleménye szerint olyan jogi megoldást kell keresni, amellyel Fellegi kormánytag marad és így kellő súllyal képviselheti a kormány álláspontját az IMF-tárgyalásokon.

Ellenzéki pártreagálások: MSZP, LMP, DK, Jobbik

Az MSZP, az LMP és a DK is az uniós kormányközi szerződés támogatására szólította fel a kormányt, egyedüli ellenzéki pártként a Jobbik utasítja el a megállapodást. Az MSZP üdvözölte, hogy a kormány változtatva korábbi álláspontján késznek mutatkozik támogatni a kormányközi szerződést, Mesterházy Attila pártelnök azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évben a parlament mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott.

Az EU-csúcson történtek miatt élesen bírálta a miniszterelnököt a Lehet Más a Politika (LMP) frakciója, Scheiring Gábor, a párt gazdasági kabinetvezetője szerint Magyarországnak a csúcson egyértelmű elköteleződést kellett volna mutatnia az új európai együttműködés mellett. Az LMP országgyűlési vitanap összehívását követelte.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a csatlakozást úgyis a parlamentnek kell jóváhagynia, ezért a kormánynak lehetősége lett volna, hogy világos támogató álláspontot képviseljen Brüsszelben.

A Jobbik elutasítja az Európai Uniós kormányközi szerződést. Volner János, a radikális ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint a kormány azért hezitált a csatlakozással, mert belátta, hogy képtelen a gazdasági konszolidációs terveit végigvinni.

Nemzetközi visszhang: Cameron, Van Rompuy, Tusk, Barroso, Merkel, Buzek

David Cameron miniszterelnök a BBC-nek adott pénteki interjújában azzal indokolta a brit vétót, hogy az egyezmény még több bürokráciát, még több jogi bonyodalmat jelentett volna, valamint egy sor új szabályozást, amelyek zöme más európai országoknak szól. Megfelelő biztosítékok nélkül mindez nem szolgálta volna Nagy-Britannia érdekeit, ezért a csatlakozás elvetése volt a helyes döntés - mondta a konzervatív párti brit kormányfő. Cameron megerősítette, hogy Nagy-Britannia nem lesz tagja az euróövezetnek és a schengeni egyezményhez sem kíván csatlakozni.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pénteken a csúcs után jelentette be, hogy Nagy-Britannia kivételével - az esetenként szükséges parlamenti konzultációt követően - valamennyi EU-tagállam kész részt venni a gazdasági integráció mélyítését és az adósságválság tartós rendezését célzó új szerződés előkészítésében. Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek a folyamatban, miután konzultáltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges. A változtatás világosan jelzi a pénzügyi érdekeinek védelmében új garanciák mellett kardoskodó Nagy-Britannia elszigeteltségét az unión belül.

A csúcson José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is méltatta az új szerződés tervezett intézkedéseit, remélve, hogy azt már márciusban aláírhatják. A bizottsági elnök ismét hangoztatta, hogy így gyorsabb lehet a változtatások jóváhagyási folyamata, mint ha magát az uniós alapszerződést módosítják lényegesen. Angela Merkel német kancellár szintén úgy nyilatkozott, hogy március elejére a szerződés szövege elkészülhet. Korábbi nyilatkozatában Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke azt hangoztatta, hogy a megállapodás az unió egységét és erejét is mutatja.

Ugrás vissza Ugrás vissza...