Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Tíz százalékkal nő a minimálbér

Létrehozva: 2005. december 14.
Módosítás: 2005. december 15.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A kormányszóvivő szerint az új brit uniós költségvetési javaslat hajszálnyival kedvezőbb hazánk számára, mint az előző. A minimálbér összege jövőre tíz százalékkal nő, valamint a kormány hitelprogramot indít bérlakásépítésre.

A kormány új bérlakás-építési hitelprogram elindításáról döntött szerdán. Az állami pénzintézetnél az e célra rendelkezésre álló 60 milliárd forint értékű kedvezményes kamatozású hitelek 10-12 ezer bérlakás építését teszik lehetővé - jelentette be Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormány célja, hogy több bérlakás épüljön Magyarországon, ezért dolgozta ki a hitelprogamot. Ennek keretében az önkormányzatoknak lehetőségük lesz arra, hogy tartósan a tulajdonukban maradó, valamint szociális célú bérlakásokat építsenek. Kolber István elmondta, a bérlakásprogrammal részben fiataloknak, részben a szociálisan rászorulóknak szeretnének segíteni, továbbá nyugdíjasházak, idősotthonok létrehozását kívánják támogatni.
Az alacsony kamatozású, hosszú lejáratú kölcsönöket a Magyar Fejlesztési Banktól lehet felvenni. Kedvezményes, 5 százalék alatti és 25 éves futamidejű hitelekről van szó.
A hitelek felhasználásáról azt mondta a tárca nélküli miniszter, hogy lehet lakásokat vásárolni, építeni, továbbá meglévő lakásokat felújítani. Lehetőség van arra is, hogy nem lakás célú épületek átalakításával hozzanak létre bérlakásokat.
A hitelek igénybe vételéhez 10 százalék saját erőre van szükség, ám a kormány úgy döntött, hogy a 2 ezer főnél kisebb települések esetén elegendő az 5 százalék. A hitelfelvétel nagysága limitált, például vásárlás vagy építés esetén 15 millió forint. Az utóbbi 10 hónapban 330 önkormányzat a Magyar Fejlesztési Banktól 62 milliárd forintot vett fel 20 évre infrastruktúra-fejlesztésre.
A miniszter azt is elmondta, hogy januárban módosítani kívánják a lakásüggyel kapcsolatos kormányrendeletet, mögé raknának egy olyan szabályozást, amellyel lakbértámogatást biztosítanának azoknak az önkormányzatoknak, amelyek élnek a lehetőséggel. A kormány ezenkívül azon is dolgozik, hogy PPP-program keretében vállalkozók is kapcsolódjanak be a bérlakások építésébe.
A miniszter azt mondta, hogy ma Magyarországon 9 százalék a bérlakások aránya - ebből 5 százalék önkormányzati -, az egészséges arány 15 százalék volna. Batiz András értékelése szerint a lakáshitel-konstrukció a körbetartozások problémájának enyhítését is szolgálja.
Még vizsgáljuk az új brit költségvetési javaslatot
Első ránézésre az új brit javaslat kétségkívül hajszállal kedvezőbb Magyarország számára, mint a korábbi, de a javaslat részletes értékelése most is folyik, és zajlani is fog csütörtök reggelig - kommentálta Batiz András kormányszóvivő a következő időszak uniós költségvetésére vonatkozó új előterjesztést szerdán, sajtótájékoztatón. Hozzátette, a pontos értékelés befejezéséig nem kíván érdemi kommentárt fűzni a büdzsé-javaslathoz.
Összességében nem egészen 3 milliárd euróval növelte a 2007-2013-as EU-költségvetés főösszegére tett eredeti javaslatát a soros brit elnökség, amely szerdán tette közzé felülvizsgált tervezetét. A brit külügyminiszter az ismertetésében kiemelte ugyanakkor, hogy a kelet-európai tagországok az ötszörösét kapnák a nekik eddig elkülönített fejlesztési pénzeknek. A Nagy-Britannia által - a korábbi javaslatához képest - felajánlott pótlólagos támogatás Magyarország számára 140 millió euró többletet jelentene.
Az új javaslat, amelyet Jack Straw brit külügyminiszter nyújtott be szerdán írásos előterjesztés formájában a londoni alsóháznak, 849,303 milliárd eurós költségvetést irányoz elő a következő időszakra.
Csaknem tíz százalékkal nő a minimálbér
Január elsejétől 9,6 százalékkal nő a minimálbér - mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón annak kapcsán, hogy a kormány szerdán rendeletet alkotott a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról. Ennek értelmében - a továbbra is adómentes - a minimálbér 2006. január elsején 62 500 forintra, 2007. január elsején 65 500 forintra, 2008. január elsején 69 000 forintra emelkedik.
A munkaügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ra a minimálbér eléri az egy keresőre számított létminimum összegét.
Új elemként, szintén 3 évre határozták meg a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumát is. Ez - fokozatos emelések után - 2008-ra a minimálbér 125 százaléka lesz a legalább kétéves gyakorlattal rendelkezők esetében.
Csizmár Gábor kitért arra is: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) született megállapodás alapján a közszférában dolgozók bére átlag 4,8 százalékkal fog nőni január elsejétől. Egyes alkalmazási formákban más és más időpontban lépnek be a különböző bérrendszerekbe az ennek megfelelő bérnövekedések.
A közalkalmazotti bértáblában garantált illetmények 2006. április elsejétől 3 százalékkal emelkednek átlagosan, a pótlékalap 3,7 százalékkal nő, a köztisztviselői illetményalap 5,1 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi emelkedés a fegyveres szolgálati viszonyban állóknál már január elsejétől hatályba lép.
Csizmár Gábor hozzátette: a kormány döntött arról is, hogy jövő év január elsejétől 110 forintról 500 forintra nő az adómentesen adható belföldi kiküldetési napidíj összege. A külföldi kiküldetés napidíja 10 amerikai dollárról 15 eurónak megfelelő összegre változik, a nemzetközi közúti fuvarozásban foglalkoztatottak esetében 25 dollárról napi 25 euróra nő.
A kormány teljesítette vállalt kötelezettségeit - összegezte az OÉT-ben, illetve az OKÉT-ben született bérmegállapodások jogszabályba öntését a tárcavezető.
Nem kerülnek hátrányba az egyházak
A jövő évi finanszírozás során az egyházak nem lesznek hátrányos helyzetben az önkormányzatokkal szemben - szögezte le Batiz András kormányszóvivő. A kormány tájékoztatást kapott az oktatási tárca vezetőjétől arról a hétfői megbeszélésről, amelynek értelmében az összes egyházi intézményfenntartó éppen úgy, mint a többi nem állami és nem egyházi iskolafenntartó, jövőre teljes körűen megkapja a közoktatási normatív támogatásokat.
Az egyházi és a többi, nem állami intézményfenntartó kapni fog a kistérségi társulási, a kistelepülési és a bejárók utáni támogatásból éppen akkora mértékben, amekkorában ilyen típusú feladatot ellát.
A kormányszóvivő elmondta, az egyházak közoktatási támogatása 2001-2004 között több mint 80 százalékkal nőtt, az egy tanulóra jutó támogatás 65 százalékkal emelkedett. Az önkormányzati közoktatás támogatása ezen időszak alatt alig egyharmaddal nőtt. Batiz András közölte: az oktatási tárca vezetője levelet írt kedden a négy iskolafenntartó történelmi egyház vezetőjének azt kérve, hogy tartsák be a törvényeket.
Ma sajtóhírek szóltak olyan egyházi intézményről, amely indirekt módon kötelezővé tette a diákoknak a demonstráción való személyes részvételt - folytatta Batiz András. Hozzátette: Magyar Bálint ezért újra levélben fordult Erdő Péterhez, arra kérve a bíborost, hogy utasítsa az intézményvezetőket a törvények betartására, és tiltsa meg, hogy az igazgatók visszaéljenek helyzetükkel.
A kormány átadja részét a Zsolnay-cégcsoportból Pécsnek
A kormány szerdán felkérte a pénzügyminisztert, hogy az ÁPV Rt.-t felügyelő miniszterként intézkedjen a Zsolnai-cégcsoport állami tulajdonban levő részének átadásáról Pécs város önkormányzata számára - jelentette be Batiz András.
Az önkormányzat térítésmentesen kapja meg az állami részvényeket, de vállalnia kell egy sor feltételt, egyebek mellett a gyár Pécsen maradásáról és a munkavállalók védelméről.
Ha az önkormányzat nem tartja be a szerződést - amelyet az ÁPV Rt. készít el -, akkor pénzbüntetést kell fizetnie, sőt, szélsőséges esetben, akár vissza is szállhat a tulajdonjog az ÁPV Rt.-re. Ha minden rendben zajlik, akkor Pécs városa a jövő év elején kaphatja meg a részvényeket, illetve üzletrészeket.
Ugrás vissza Ugrás vissza...
median