Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Martonyi: jelentős előrelépés a külpolitikában

Cikk:

Martonyi János külügyminiszter szerint jelentős előrelépést értek el az elmúlt két évben az alapvető külpolitikai célok megvalósításában, az országot ért nemzetközi kritikákat illetően pedig úgy látja, "a nehezén már túl vagyunk".

A tárcavezető az elmúlt két évet értékelve azt mondta: a külső feltételek nem alakultak kedvezően, mivel a kezdeti várakozásoknál jóval súlyosabbnak bizonyult a gazdasági válság, amelynek középpontja az Európai Unióra helyeződött át. Emellett a külpolitika alakítását lényegesen befolyásolta az is, hogy Magyarországon 2010 óta "mélyreható és átfogó" átalakulás ment végbe, az alaptörvény és több sarkalatos törvény elfogadása bírálatokat, kritikákat és "megalapozatlan túlzásokat, torzításokat, rágalmakat" váltott ki külföldön - mondta.

Erős érdekérvényesítés a szomszédságpolitikában

A szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokról szólva kifejtette: a markáns érdekérvényesítésre és az értékalapú politikára törekednek. Fontos nemzetpolitikai cél valósult meg az állampolgársági törvény elfogadásával és alkalmazásának elindulásával. Egy országgal ugyan továbbra is vannak viták az ügyben, de egyébként rendben, "simán és sikeresen" alkalmazzák a jogszabályt.

A magyar-szlovák kapcsolatokban a párbeszéd folytatása a cél, az, hogy közvetítők nélkül, egymás között rendezzék a vitáikat. Az állampolgársági törvénynél fontos, hogy egyéni sérelmek, hátrányok okozása nélküli megoldást találjanak.

A magyar-szerb kapcsolatok kiválóan alakultak, ugyan rövid ideig vita állt fenn a restitúciós törvény miatt, de ezt a vajdasági magyar közösség képviselőivel együttműködve sikerült rendezni. A probléma megoldása jó példa az európai integrációból fakadó lehetőségek és a nemzetpolitikai célok érvényesítésének eredményes összekapcsolására – mondta a külügyminiszter.  Martonyi szerint a magyar-román kapcsolatok a XX. században egyszer sem voltak olyan jók, mint az elmúlt két évben, és a baljós jelek ellenére remélhetőleg a továbbiakban sem szenvednek komolyabb sérelmet.

A visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - hatékonyan működött az elmúlt években, és mára nyilvánvalóvá vált, hogy az EU erősítésének, mélyítésének nem ellentéte, hanem egyik eszköze.

Fontos tapasztalatokat adott az EU-elnökség

A 2011. évi magyar EU-elnökséget illetően felidézte, sikeres félév volt, jelentős eredményeket értek el, és fontos tapasztalatokat szerzett Magyarország az integráció működéséről.

Az elmúlt két évben "a magyar ügyek" a világsajtóban nagy hangsúlyt kaptak, 2011 elején a médiatörvény, az idei év elején pedig az alaptörvény hatálybalépése és a gyorsított törvényhozás miatt. Martonyi szerint az alaptörvénnyel lényegében nincs baj, csak egyesek politikai, ideológiai szemléletét sértheti az utalás a keresztény gyökerekre a szövegben.

Mint mondta, ha az Európai Bizottság szerint egy magyar jogszabály nem felel meg az uniós jognak, szóvá teheti, és az ügyet jogi alapon kell rendezni. A kifogásolt magyar jogszabályokat illetően az esetek többségében sikerült megegyezni, ha egyes kérdésekben ez nem lehetséges, az Európai Bíróság dönt majd - jegyezte meg. Ezeket az eljárásokat külön kell választani az általános ideológiai, politikai hátterű bírálatoktól.

EU: egyensúlyt kell találni a hatáskörök elosztásakor

Az EU-ban intenzív gondolkodás indult meg az integráció jövőjéről. A gazdasági unió valószínűleg lehetetlen a politikai együttműködés erősítése nélkül, a politikai unióhoz azonban nagyobb demokratikus legitimáció és elszámoltathatóság kell - mutatott rá. Ezért elképzelhető, hogy intézményi reformokra lesz szükség. A következő évek legfontosabb feladata az egyensúly megtalálása "az uniós hatáskörök mélyítése, erősítése és a tagállamok önálló cselekvése között".

A túlzottdeficit-eljárásból Magyarország 2013 tavaszán remélhetőleg kikerül - mondta a tárcavezető, emlékeztetve, hogy ehhez először egy teljes évig tartani kell a 3 százalék alatti hiánycélt.

Sikeresen alakult a globális nyitás a külpolitikában, és ennek keretében nemcsak a gazdasági, hanem az oktatási és kulturális kapcsolatokat is szeretnék erősíteni. Őszre várhatóan elkészül az átfogó külkapcsolati stratégia, amelyben két év tapasztalatait összegzik és meghatározzák a középtávú célokat és eszközöket.

Ugrás vissza Ugrás vissza...