Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Középtávon teljes foglalkoztatottságot tervez a kormány

Cikk:

A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben teljes foglalkoztatást jelent. A Költségvetési Tanáccsal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval arról folyik a vita, hogyan valósítható meg jövőre a 3 % alatti költségvetési hiány - mondta Matolcsy György éves meghallgatásán az Országgyűlés illetékes szakbizottságában.

A cél az, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. Jövőre legalább 300-400 ezer között kell lennie a közmunkaprogramban foglalkoztatottak számának, évről évre emelkedően. Valószínűleg nem lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába mégis stabil, attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 %-a fizeti a tranzakciós illetéket. A jövőre hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval is. A munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: Magyarország sikeres államháztartási, pénzügyi konszolidációt hajtott végre az utóbbi két évben, ennek első jele, hogy folyamatosan csökken az államadósság. A másik kiemelt eredmény, hogy a kormány olyan hagyományos és nem hagyományos eszközökkel hajtotta végre a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást. A költségvetési hiány 3 % alá csökkent.

A gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye az, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban: 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt - miközben 2002 és 2010 között 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas. Az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között: 65 % közelében van, a foglalkoztatási ráta 5 éves csúcsot ért el. Az aktivitási ráta 20 évvel ezelőtt volt utoljára ilyen magas.

A foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy érte el a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Példa erre a Magyar Munkaterv, az érdekegyeztetés új rendszere, az új közmunka rendszer, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek. Ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új Munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az Országgyűlés. A munkahelyvédelmi akcióterv lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan - vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál - csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat.

"Nem titkolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeken hosszan fogunk vitatkozni" - fogalmazott a miniszter a Költségvetési Tanácsról, a Magyar Nemzeti Bankról, az IMF-ről és az EU-ról szólva. Hozzátette: "ők, mondjuk, egy pénzügyi tranzakciós illetéket ördögtől valónak tartanak egyes esetekben most, aztán később majd nem". Egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy pontosan kire veti ki a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket. A foglalkoztatás bővítésének finanszírozásába be kell vonni a pénzügyi szektort - jelezte a miniszter.

Kérdésekre válaszolva kiemelte: állami segítség nélkül a magánszektor nem teremt munkahelyeket. Elfogadhatatlan, hogy 18 hónapos az átlagos munkanélküliségi idő, ugyanakkor csak 3 hónapig van szükség az álláskeresési járadék folyósítására, mert utána ott a közmunka lehetősége. A kormány tartja magát "a segély helyett munka"-elvhez. 2013 Magyarországon a növekedés éve lesz egy átmeneti visszaesés után.

A hátrányos helyzetű térségeket segíteni kell, a munkahelyvédelmi akciótervet ki is kell esetleg egészíteni úgy, hogy vállalkozói zónákon keresztül segítsék a hátrányos területeket. Az utóbbi két évben 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában is alakultak új munkahelyek, és amint visszatér a gazdasági növekedés, a versenyszférában tovább bővül az új álláshelyek száma. A közmunkaprogramok egyértelműen sikeresek, immár nem "lapátot támasztanak" dolgozók mint az a korábbi programokban néha előfordult, hanem értékteremtő munkát végeznek. Jelenleg az infrastrukturális munkák vannak többségben, de mezőgazdaságba, a turizmusba, és az építőiparba is "bemerészkednek" a közmunkával.

A következő 6-18 hónapban jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek, részben a keleti nyitás keretében. A kínai nyitás hozadéka már most látható, és olyan fejlesztési beruházási döntések előtt állnak, amelyek meglepőek lesznek, és Északkelet-Magyarországra fognak összpontosulni, jellemzően hátrányos helyzetű régiókba.

A következő hetekben a jövő évi minimálbérről is elkezdődnek az egyeztetések a megfelelő fórumokon.

Ugrás vissza Ugrás vissza...