Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Sólyom László objektív képet szeretne 1956-ról

Cikk:

A köztársasági elnök azt várja a történészektől, hogy objektív és elfogulatlan képet alkossanak az 1956-os forradalom történetéről. Sólyom László a Magyar Tudományos Akadémián, az 50. évforduló alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülésen beszélt.
- Végre objektív és elfogulatlan beszámolók szülessenek a forradalomról - fogalmazott az államfő, hozzátéve: a történettudományi osztálynak különös felelőssége van ezen az évfordulón. Utalt arra, hogy az 1956 utáni 30 évben nem születhettek hiteles művek a forradalomról, ezért annak történetét csak mítoszokból és szájhagyományból lehetett megismerni.
Arról beszélt, hogy az 1956 utáni politika megszabta, mi kerülhet napvilágra, és az is csak torzítva, "a hazug rendszer hazugságait visszhangozva".  A köztársasági elnök rámutatott: az elmúlt fél évszázad tapasztalata az, hogy az emlékezet 1956 kérdésében "különösképpen szelektív".
Jobban megérteni a forradalmat
Sólyom László kitért arra, hogy őt magát az a kérdés foglalkoztatja, hogy 1956 szakszerű, pontos, objektív és mély tudományos feldolgozása "segít-e minket abban, hogy jobban megértsük" a forradalmat. Vajon el lehet-e szigetelni 1956-ot az előzményektől, vagy annak hatástörténetétől vagy éppen saját életünk történetétől? - vetette fel.
„A kortárs történészeket mennyire befolyásolja saját életük története, az a pozíció, ahonnan megírják 56 történetét", lehetséges-e annyira elvonatkoztatni saját életüktől, hogy 1956-ról írva ne saját életükkel, viszonyulásaikkal vessenek számot? - fordult a történettudomány szakembereihez a köztársasági elnök.
Sólyom: lehetséges-e szintézis?
Az államfő annak a véleményének adott hangot, hogy 1956 örökségéhez nemcsak az azt követő három évtized, hanem az 1989 utáni évek története is hozzátartozik, "amely szintén szelektíven nyúlt hozzá 56-hoz".
"Az, hogy ma is az a fő probléma, hogy külön-külön ünnepelnek a politikai pártok vagy különféle csoportok, volt 56-osok (...) abban nem is az a fő kérdés, hogy miért ünnepelnek külön, hanem az, amit ünnepelnek. Mi az a külön-külön 56-ja mindenkinek, amiről úgy gondolja, hogy az az igazi 56" - fogalmazott a köztársasági elnök. Lehetséges-e szintézis? - fordult ismét az akadémikusok felé Sólyom László.
Győzött a szabadságszeretet
"Magyarország az 1956-os forradalmat elbukta ugyan, de a szabadság mégis győzött, amikor 1990-ben olyan kormány alakult, amely megvalósította a forradalom álmait - mondta a Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. - Győzött a magyar nép szabadságszeretete, és jó néhány évtizeddel később bekövetkezett az, amiért akkor a szegedi, a pécsi, a debreceni, a budapesti diákok küzdöttek és harcolta. "
"Antall József miniszterelnök vezetésével olyan kormány alakult 1990-ben, amely megvalósította 1956 álmait. A szovjet hadsereg elhagyta Magyarországot, az ország a szabad világ része lett, majd beléptünk a NATO-ba és az Európai Unióba" - sorolta a 16 évvel ezelőtt elindult változásokat az Akadémia elnöke.
Leleplezték Tóth Zoltán akadémikus szobrát
Kitért arra, hogy az MTA programsorozatot szentel az 1956-os forradalom emlékének, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy "a magyar tudomány legjobbjai mindig is nagyon sokat tettek ezért az országért, ezért a nemzetért". Ezzel utalt arra, hogy a nap folyamán leleplezték Tóth Zoltán akadémikus szobrát, aki a szabadságharc idején "vértanúhalált szenvedett".
"A magyar forradalom tanulsága, hogy a szabadságot lehet halogatni, de végső eljövetelét nem lehet megakadályozni" - idézte az Akadémia elnökeaz 1956-os magyar forradalomról George W. Bush amerikai elnöknek a napokban közzétett gondolatát.
Ugrás vissza Ugrás vissza...