Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:Politikai nyilatkozat született az európai rakétavédelmi rendszerről

Cikk:

 

Az európai rakétavédelem megteremtésének fontosságát kiemelő politikai nyilatkozat elfogadásával zárult szombaton a NATO kétnapos lisszaboni csúcstalálkozójának az a szakasza, amelyet a 28 tagország állam-, illetve kormányfője saját körben bonyolított le.

 

 

A 28 NATO-ország állam-, illetve kormányfője később találkozott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, aki elfogadta a NATO rakétavédelmi együttműködési ajánlatát. Előzőleg Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kijelentette: a NATO azután sem hagy fel Afganisztán támogatásával, hogy a biztonságért való felelősségvállalást a tervek szerint 2014 végéig fokozatosan átadják az afgán hatóságoknak. A tagállamok még pénteken elfogadták azt a stratégiai koncepciót, amelyhez a következő tíz évben igazodik a NATO tevékenysége.

Vizsgálják a NATO-Oroszország együttműködés lehetőségeit

Az atlanti szövetség Oroszországnak azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között. Az ajánlat arra irányult, hogy első lépcsőben a szakértők tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni az együttműködésben. A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői a NATO-Oroszország Tanács keretében találkoztak Medvegyevvel. Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008 augusztusi orosz-grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat.

Jóváhagyták az afganisztáni csapatkivonást

A tagállamok vezetői a csúcsértekezleten jóváhagyták a több mint 130 ezer fős nemzetközi erő afganisztáni kivonásának stratégiáját. A NATO azután sem hagy fel Afganisztán támogatásával, hogy a biztonságért való felelősségvállalást a tervek szerint 2014 végéig fokozatosan átadják az afgán hatóságoknak – közölte Rasmussen. A főtitkár arra számít, hogy 2014 után nem lesz szükség a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) harcoló alakulatainak afganisztáni szerepvállalására. A főtitkár a találkozón megállapodást írt alá Hamid Karzai afgán elnökkel megállapodást a NATO és Afganisztán közötti hosszú távú partnerségről. A partnerség kiterjed arra az időszakra is, amikor már nem lesz szükség a nemzetközi erők közvetlen harcoló szerepvállalására.
 
A szombaton elfogadott nyilatkozatban részletesen ismertetett teendők között szerepel, hogy javítani kell a NATO hozzájárulási képességét a válságmenedzseléshez, a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez. EZ azt jelenti, hogy a katonai erő alkalmazásán kívül a NATO-nak el kell sajátítania a civil újjáépítés nyelvezetét és munkamódszereit is. A nyilatkozat másik hangsúlyos eleme, hogy a NATO felhívta Oroszországot arra, hogy mélyítse el együttműködését az atlanti szervezettel azokon a területeken, ahol közös érdekeket lehet azonosítani.
 
Az atlanti szervezet úgy döntött, felülvizsgálja saját védelmi és elrettentő képességeit, miközben tovább támogatja a fegyverzetellenőrzési, leszerelési, és az atomfegyverek terjedését akadályozó erőfeszítéseket. A nyilatkozat megerősíti: a NATO által az európai "lakosság, terület és erők" megoltalmazása érdekében kifejlesztendő rakétavédelemben számít az Oroszországgal való együttműködésre. Emellett a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédésének fontosságát is részletesen taglalja a nyilatkozat.

Orbán Viktor
magyar kormányfő szombaton Lisszabonban megerősítette, hogy a nyugat és Oroszország kapcsolatainak erősítése közben figyelembe kell venni a közép-európai szempontokat és érdekeket, ezért a térség számára különböző területeken vár garanciákat au orosz féltől. Orbán Viktor a NATO-csúcson Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel a közép-európai stratégiai együttműködés fontosságáról, José Luis Rodriguez Zapateró spanyol miniszterelnökkel pedig a gazdasági növekedés beindításának fontosságáról, valamint az EU bővítéséről tárgyalt - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...