Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tájékoztatás az inNOVA Portal rendszeren tervezett karbantartásáról

Az inNOVA Portál rendszeren tervezett karbantartás miatt 2019.10.21. 07:00-09:00 között az on-line űrlapkitöltés és benyújtás szolgáltatás nem elérhető.
Az ÁNYK űrlapok elérhetőségét a karbantartás ideje alatt is biztosítjuk.

MORZSÁK

TARTALOM:Bajnai: Magyarország jól döntött 1989-ben

Cikk:

Megkezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., valamint a harmadik köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések. 1989-ben jól döntött Magyarország, hogy a Nyugathoz kötötte magát, és saját kezébe vette sorsa alakítását - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a Parlamentben rendezett ünnepi konferencián.

Október 23-a a XX. század történelmének talán legfontosabb dátuma, 1956-ban az ország polgárai soha nem látott egységben mondták ki: szabadságban, függetlenségben és demokráciában akarnak élni - mondta el Katona Béla, az Országgyűlés elnöke csütörtökön az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., valamint a harmadik köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferencián az országházban. A házelnök hozzátette: 33 évet kellett várni arra a pillanatra, amikor 1956 céljai megvalósulhattak és megalakult a harmadik Magyar Köztársaság.

Az ünnepi konferencia a történelmi zászlók bevonulásával és a Himnusszal kezdődött. Az eseményen részt vett Bajnai Gordon miniszterelnök és Sólyom László köztársasági elnök, valamint a többi közjogi méltóság, a pártok több vezető politikusa, illetve a diplomáciai testületek számos tagja.

Bajnai: Magyarország jól döntött 1989-ben

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint 1989-ben jól döntött Magyarország, hogy a Nyugathoz kötötte magát, és saját kezébe vette sorsa alakítását, újból elindulva azon az úton, amelynek végén az erős, sikeres és gyarapodó Magyarország van. A kormányfő beszédében azt mondta, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása óta, az elmúlt húsz évben sok mindent elértünk, de sokan vannak azok, akik csalódtak a rendszerváltásban; ebben a politikusoknak nagy a felelőssége, hiszen nem az emberek, hanem a politikusok hagytak ki kínálkozó lehetőségeket. "Hálával és tisztelettel gondolunk ezért 1956 hőseire, és büszkén gondolunk a rendszerváltásra mindannyian, akik máig köszönhetjük ennek szabadságunkat és demokráciánkat" - fogalmazott.

Hozzátette: ugyanígy lehetünk büszkék az ország elmúlt húszéves teljesítményére is, hiszen kiteljesedett a szabadság, kiépültek a demokratikus intézmények, megerősödött a piacgazdaság, Magyarország elfoglalta az őt megillető helyet a szabad világ országai között, ez pedig a magyar nemzet évszázados célkitűzése volt, és ennek elérése az egyik legnagyobb nemzeti teljesítmény.

A miniszterelnök kitért arra, hogy húsz évvel ezelőtt az egy főre jutó nemzeti termék 375300 forint volt, ma 2 millió 770 ezer 380 forint. Még tíz évvel ezelőtt is az Európai Unió fejlettségének 53 százalékán volt a magyar életszínvonal, tavaly már 63 százalékon. Sokaknak azonban nem adatott meg a vágyott felemelkedés, ezért továbbra is az egyik legnagyobb feladata az ország vezetőinek, hogy a lemaradóknak, a kirekesztetteknek, a kevésbé szerencséseknek újból megadják a boldogulás és érvényesülés lehetőségét. A kormányfő szerint a gazdasági világválság megmutatta: könnyen elveszíthetjük azt, amit elértünk az elmúlt 20 évben, megmutatta azt, milyen, ha elillan a bizalom.

Bajnai Gordon azt mondta, azoknak, akik megbélyegeznek, fenyegetnek, megtámadnak másokat származásuk, eltérő elveik miatt, azt üzenik: megvédik tőlük a köztársaságot, nem engedik, hogy a "történelem szemétdombjáról előrángatott gyűlöletes eszmék újból olyan mélységbe rántsák az országot, mint tették 65 évvel ezelőtt, a II. világháború idején".

Rainer M. János: 1989 emléke rosszul áll a társadalomban

A konferencián történészek is megemlékeztek az 1956-os és 1989-es eseményekről. Rainer M. János arról beszélt, hogy 1989-ben 1956 új helyre került a magyar és a világtörténelemben. 1956 a szovjet típusú rendszer klasszikus sztálinista változata ellen lázadt, a programjának megformálására pedig csak nagyon rövid idő állt a rendelkezésre. 1989-ben Magyarországon viszont már a reformált szovjet típusú rendszer ellen léptek fel. Rainer M. János kitért arra is, hogy 1989 emléke "rosszul áll a magyar társadalomban", mert jelenleg semmiképpen sem közös értékek, közös nyelv forrása, pedig ez volt a huszadik századi magyar történelem legszerencsésebb fordulata.

Katona Tamás történész beszédében fontosnak nevezte, hogy 1989-ben létrejött egy párbeszéd, amire példaként említette az Ellenzéki Kerekasztalt. Az Antall-kormány volt államtitkára hozzátette, hogy ebben az évben talán az volt a legfontosabb dolog, hogy sok minden kapott nyilvánosságot. Megjegyezte, hogy a rendszerváltoztató erőknek segítségükre volt a lengyel példa, hiszen a lengyel kerekasztal tárgyalások megelőzték a magyart. A történész úgy fogalmazott, hogy 1989 megteremtette a feltételeket a tényleges rendszerváltozáshoz, ami viszont 1990-ben következett be.

Ormos Mária történész azt mondta, a máshol elfogadott és bevezetett elveket nem lehetséges automatikusan másolni. Ugyanúgy meg kell vívni a szellemi, politikai csatát egy ország berendezkedésének modernizálása kérdésében, nem csak azért, mert két teljesen egyforma ország egyáltalán nem létezik, hanem azért is, mert minden változtatás megköveteli a meggyőződést arról, hogy a fordulat, a reform, a váltás elkerülhetetlen, társadalmi értelemben jó, tehát politikailag erkölcsös - fogalmazott.

A konferencia után ünnepi koncertet tartott a Danubia Szimfonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa a Parlament Kupolatermében. A koncert után az október 23-án húszéves fiatalok húsz képviselője és az U20-as labdarúgó-válogatott tagjai fújták el a harmadik Magyar Köztársaság születésnapi tortáján a gyertyákat.

Kitüntetések és elismerések a nemzeti ünnep alkalmából

A Köztársaságért, a jogállamért elnevezésű díjat elsőként Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Furmann Imre, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnökhelyettese kapta szerdán Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztertől - közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). "Az alkotmányosság, a jogbiztonság érvényre juttatása, a demokratikus jogállam alkotmányos és európai eszményének általános elterjesztése érdekében kifejtett munka és személyes példamutatás elismerésére" hozták létre az emlékplakettet - áll a közleményben. Az IRM rendhagyó ünnepségén az idén alapított elismerésekkel az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 53. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg.

Miniszteri munkájukért emléklapot vettek át az elmúlt 20 év volt igazságügyi és belügyminiszterei, továbbá a tárca vezetője emléklappal köszönte meg azon munkatársak lelkiismeretes szakmai munkáját, akik több mint két évtized óta szolgálják a köztársaság fejlődését, a polgárok érdekeit.

Elismeréseket adtak át a honvédséggel együttműködő társadalmi szervezetek tagjainak is; a legidősebb díjazott csaknem 100 éves. A rendezvényen Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár elmondta: 1956-ban együtt gondolkodott, tervezett és dolgozott minden változást akaró társadalmi erő. Az államtitkári beszéd után elismeréseket adtak át. Maléter Pál-emlékérmet hatan, más kitüntetéseket 73-an, emléktárgyakat pedig 33-an vehettek át. Többek között az Aranykor kitüntető cím arany fokozatát kapta Nagy Kálmán nyugalmazott huszár ezredes, aki 1909 decemberében született, tehát nemsokára ünnepli 100. születésnapját.

Ugrás vissza Ugrás vissza...