Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:1956 hőseire emlékezett az ország

Cikk:

Az október 23-i nemzeti ünnepen országszerte és a határon túli magyarlakta területeken is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójáról. A fővárosban több ellenzéki demonstráció mellett felvonult a kormányt támogató Békemenet is, Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth téren mondott beszédet, Áder János köztársasági elnök ünnepi nyilatkozatában arról szólt: 1956-tal új fejezet kezdődött a világtörténelemben.

Kedden reggel az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták Magyarország lobogóját a Parlament épülete előtt. Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, akik a Parlament főbejárata elől kísérték figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát. Az eseményre meghívottak között ott voltak a magyarországi diplomáciai testület képviselői, a kormány tagjai, politikusok és közéleti személyiségek is.

A ceremónián első alkalommal mutatkozott be a Magyar Honvédség Vitéz Szurmai Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó honvéd díszzászlóalj a trikolor színekkel ékesített egyenruhájában. A Szent Korona őrzését ellátó Koronaőr alegység katonáinak egyenruháját piros, a honvéd díszzászlóalj katonáiét fehér, míg a köztársasági elnöki palota őrségét ellátó palotaőrök egyenruháját zöld ékítmények díszítik, így adva ki a nemzeti lobogók egységes színét, a piros-fehér-zöldet. Az eseményt néhány száz érdeklődő kísérte figyelemmel.

Az állami ünnepség délután négy órakor kezdődött a Kossuth Lajos téren. A Parlament Oroszlános kapuja előtt felállított színpad mögött az épületet két oldalt az 1956-os forradalom és szabadságharc jelképének számító lyukas magyar zászlóval díszítették fel. A rendezvény elején a dobogó két oldalához felállították Magyarország történelmi lobogóit.

MTI


Orbán: 56 hősei felébresztették a nyugati világot is

A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabályait, de azt nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s intézmények tiszteletlenül bánjanak velük - jelentette ki ünnepi beszédében Orbán Viktor a Kossuth téren. Szónoklata elején a kormányfő köszöntötte a Magyar Becsület Rend első kitüntetettjét, a szlovák állampolgárságától megfosztott százéves Tamás Aladárnét, a felvidéki Balogvölgy tanítónőjét. Az elismerést előzőleg Áder János adta át a Parlament épületében. Orbán Viktor miniszterelnök jelezte: a tanítónő élharcosa annak, hogy a magyarságukhoz ragaszkodó felvidéki közösség tagjai a magyar állampolgárságuk felvétele után a szlovák alkotmány rendelkezéseivel összhangban megtarthassák szlovák állampolgárságukat is.

Ünnepi beszédében a miniszterelnök felidézte: az 56 évvel ezelőtti forradalom hősei ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét, négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor pedig ők adtak erőt a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szabad világtól elválasztó aknazár és szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez. A kormányfő visszautalt a 2006 őszi demonstrációkra, párhuzamot vonva az akkori, általa brutálisnak minősített rendőri intézkedések és az 1956-os forradalom leverése között, emellett utalt arra, hogy a szocializmus bukásának és a nyugati gazdaság 2008-ban kitört válságának egyaránt az lehet az oka, hogy egyik sem az igazság útján járt.

A kormányfő szerint Brüsszelben még nem tudják, hogy az európai válság hatására "a fékre lépjenek vagy a gázpedálra", megítélése szerint azonban Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke. Megerősítette: Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy az emberek viseljék a válság terheit. A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzák a magyarokat - jelentette ki. Jelezte, hogy teljesítjük a Magyarország által vállalt kötelezettségeket, az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország is elfogadja, a kettős mércét viszont nem. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal" - hangsúlyozta a kormányfő.

A miniszterelnök a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit sorolva azt mondta: 2010-ben az európai válság ellenére képesek voltak visszarántani Magyarországot a csőd széléről, 20 évvel a rendszerváltás után új alkotmányt adtak a nemzetnek, és 90 évvel Trianon után sikerült a határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a magyar állampolgárságot. Reményének adott hangot, hogy néhány év múlva visszaköltöznek Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldön próbálnak szerencsét.

A miniszterelnök előtt Balás-Piri László, a Kelet- és Közép-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke mondott beszédet. Balás-Piri László, akit forradalmi tevékenysége miatt 1957-ben két és fél évi börtönre ítéltek, kijelentette: ma olyan vezetői vannak az országnak, akik megbecsülik 1956 emlékét. "Őrizzék és melengessék is tenyerükben ezt a mágikus örökséget, amit nem lehet dollárra meg euróra váltani, de erőt és önbizalmat adhat a jelen és a jövő generációinak az idők végezetéig" - fogalmazott.


Áder: új fejezet kezdődött 1956-ban

Áder János köztársasági elnök értékelése szerint 1956-ban új fejezet kezdődött a világ történelmében, mert korábban nem volt rá példa, hogy a kettészakított Európában egy egész ország népe fellázadjon a pártállami rendszer ellen. Ünnepi nyilatkozatában a köztársasági elnök úgy fogalmazott: fiatal és lélekben fiatal magyarok milliói mondták ki egy emberként, hogy saját kezükbe akarják venni sorsuk irányítását, szabadságot, demokráciát akarnak és  életük árán sem tűrik tovább az önkény és igazságtalanság szocializmus nevében ránk erőltetett kegyetlen rendszerét.

Áder János szerint 1956 októbere a szüleink és nagyszüleink forradalma volt, nekik köszönhetjük azt a napot, amely 1990-ben visszanyert szabadságunkhoz elvezetett. 1956 az 1848-ben megszületett politikai nemzetünk 20. századi magára találásának ünnepe, olyan közös alap, amelyre jövőnket építhetjük – áll a nyilatkozatban. A köztársasági elnök arra kérte az itthon és a határon túl élő magyarokat, hogy hajtsanak fejet és hősök iránti tisztelettel osztozzanak 1956. október 23-a felszabadító örömében.


Tarlós: 1956 nemzetegyesítő forradalom volt

Tarlós István szerint 1956 nemzetegyesítő forradalom volt, amely valóságos szabadságharcban teljesedett ki, a nemzet ekkor egységes volt és oszthatatlan, ebben volt az ereje. A főpolgármester az 1956-os forradalom 56. évfordulóján a Magyar Rádió épülete előtt, a Fővárosi Önkormányzat ünnepi megemlékezésén azt mondta: csak egységes nemzet képes arra, hogy változtasson sorsán, lendítsen történelmén, előrelépjen vagy éppen kikeveredjék a kátyúból. Úgy fogalmazott: "számunkra éppen ez 1956 üzenete, ami ma különösen aktuális". A főpolgármester szerint lennie kell egy minimumnak – legyen szó állami vagy várospolitikáról - , amelynek megfogalmazásakor a mindenkori ellenzéket sem aktuálpolitikai érdekek vezérlik, hanem hogy megmutassuk: van itt egy nép, aminek a legfontosabb mégiscsak a hazája, amelyik úgy akar egy nagy közösség tagja lenni, úgy akar barátságot más népekkel, hogy nem kínálja önként az enyészetnek saját identitását és önérzetét.


Hende: 1956 közös álma a szabadság volt

1956 nagy közös álma a szabadság volt, ez a közös álom, ez a közös cél vitte a fiatalokat a Műegyetemre, majd másnap az utcára, és ez a közös álom szólította meg a járókelőket, akik lelkesülten csatlakoztak a diáksághoz, hogy utána hatalmas tömeg hömpölyögjön Budapest utcáin - hangoztatta Hende Csaba kedden Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) '56-os megemlékezésén. A nemzeti egység nem azt jelentette, hogy hogy a jövő Magyarországát ugyanúgy képzelte volna el az egykori moszkvai emigráns, Nagy Imre és a Corvin közi felkelő vagy a salgótarjáni munkástanács tagja, vagy a Tűzoltó utcai felkelő, csak azt jelentette, hogy túl a politikán, a szabadság megszerzésének ügyében mindenki egyetért, és mindenki mindenkivel összetartozik – fogalmazott a honvédelmi miniszter.


Békésen zajlottak az ünnepi rendezvények

Békésen, rendben lezajlottak az október 23-i megemlékezések - közölte a Belügyminisztérium (BM) kedd este. Országosan 701 rendezvényt jelentettek be, többszázezer ember részvételével, ezek során négy személlyel szemben intézkedett a rendőrség. Egy ember ellen garázdaság miatt indult szabálysértési eljárás, további három embert pedig garázdaság, feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel gyanújával, valamint személyazonosság megállapítása érdekében állítottak elő. Az egyik személyt azért állították elő, mert a Jobbik központi rendezvényén antiszemita rigmusokat skandált, és ezt az igazoltatás és a rendőri felszólítás után sem hagyta abba. A mentőket rosszullétek, illetve könnyebb sérülések miatt riasztották az ünnepi rendezvények alatt, összesen 37 embert láttak el a mentőszolgálat dolgozói, rendkívüli esetük nem volt.


Megemlékezések külföldön

Külföldön is számos megemlékezést tartottak kedden, illetve az elmúlt napokban az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójának tiszteletére. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai rendezvényén hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyarság térségbeli helyéről, szerepéről beszélt: "Magyarnak lenni itt, Közép-Európában (...) nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátiatüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált. Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi szabadságunk és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz".

Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók "testrészévé" vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság "kollektív lelke" is megváltozott. A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.

Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében szombaton a nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának. A politikus szerint a magyar állampolgársághoz az útlevél és a szavazati jog is hozzátartozik, az Országgyűlés 2014-től minden magyar politikai akaratát kifejezi, és az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz. Úgy vélte, Nyugat-Európa is hálás lehet a kis Magyarország szabadságharcának, mert az '56-os menekültek nyitották fel a nyugati világ szemét.

Szlovákiában Pozsonytól Kassáig két napon át több helyszínen emlékeztek 1956 hőseire és a forradalom eseményeire. A legnagyobb felvidéki megemlékezésre a forradalom évfordulójának előestéjén került sor Rimaszombatban. A Magyar Közösség Pártja (MKP) által szervezett megemlékezésen Berényi József pártelnök mondott ünnepi beszédet. Pozsonyban kedden a Pozsonyi Casino polgári társulás Klarissza utcai központjában a Nagy Imre per 1956 című film vetítésével emlékeztek a szovjet hatalom és a magyar kommunisták által meggyilkolt és üldözött hősökre.

Horvátországban a magyar nagykövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) megkoszorúzta az eszéki (Osijek) Hermann-villán elhelyezett '56-os emléktáblát. A zágrábi nagykövetségen rendezett fogadáson Josip Leko, a parlament elnöke is jelen volt.

Ausztriában a főbb bécsi magyar egyesületek, amelyeknek tagságát jelentős részben 1956-os menekült, illetve később Ausztriába érkezett emigráns magyarok alkotják, verses emlékesttel idézték fel az 56 éve történt eseményeket. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége a Pázmáneummal, a magyar katolikus egyház bécsi papi szemináriumával közösen rendezett megemlékezést az intézet épületében. Kedden, Mindszenty József Bécsbe érkezésének évfordulóján felavatták a bíboros-hercegprímás szobrát, Babusa János alkotását is a Pázmáneumban, ahol Mindszenty 1971-től 1975-ben bekövetkezett haláláig élt. A Collegium Hungaricumban tartotta megemlékezését az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala.

Varsóban a megemlékezések vasárnap, a pápai nuncius, Celestino Migliore érsek által vezetett ünnepi szentmisével kezdődtek. A Varsói Magyar Kulturális Intézet ünnepi koncertet szervezett kedd estére. Több lengyel városban megkoszorúzták az 1956-os magyar forradalomnak szentelt emléktáblákat.

Németországban, a berlini magyar nagykövetségen hétfő este tartott fogadáson az ünnepi szónok Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt. Beszédében kiemelte: Európa 1956-ban még nem tudta megvédeni Magyarországot, de 1989-ben már az erősödő és dinamikus Európa lehetővé tette, hogy "a belé kapaszkodó népek" lebontsák a vasfüggönyt és a berlini falat, győzelemre vigyék a lengyel Szolidaritás mozgalmát és befejezzék az 56-os forradalmat és a prágai tavaszt.

Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén hétfőn Gyürk András, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője is megemlékezett a forradalomról és szabadságharcról, valamint Mindszenty József hercegprímásról.

Párizsban, a diadalív alatt magyarok és franciák közösen emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc kitörésének 56. évfordulójáról az 1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottsága szervezésében. Megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját, majd meggyújtották a lángot a magyar forradalom áldozatai, hősi halált halt mártírjai és a megtorlásban kivégzettek tiszteletére. A párizsi Magyar Katolikus Misszióban ünnepi szentmisét tartottak.

Az olaszországi magyarok több helyszínen emlékeztek meg a nemzeti ünnepről, az Appenninekben levő Capestranóban idén az '56-os emléktáblát koszorúzták meg. Róma központjában az '56-os menekült diákok egykori kollégiumának épülete előtt emlékeztek meg.

Washingtonban Martonyi János a múlt héten azon a gálavacsorán mondott beszédet, amelyet az Egyesült Államok Békeintézetében rendeztek. A külügyminiszter a sokkal később kivívott szabadságért köszönetet mondott a szabadságharc mártírjainak, a magyar menekültek tízezreit befogadó Amerikának, és az amerikai magyaroknak, "akik átsegítettek mindannyiunkat a sötét évtizedeken". Donald Rumsfeld volt védelmi miniszter hangoztatta: "a magyar szabadságharc annak bizonyítéka volt, hogy az emberiség szabadnak született". George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója arról is beszélt, hogy a magyar szabadságharc elbukott ugyan, de a hatása hatalmas volt a világra.

Latin-Amerikában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár több helyütt is részt vett az ottani magyarság 1956-os ünnepségein. Santiago de Chilében koszorút is elhelyezett Mindszenty József bíboros emlékkövénél. Uruguayban a 60 éves montevideói Magyar Otthonban tartott ünnepi megemlékezésen arra bátorította az uruguayi magyar közösséget, hogy ápolják gyökereiket, őrizzék hagyományaikat, a Budapest téren lévő 1956-os emlékműnél pedig főhajtással adózott a forradalom hőseinek.


Demonstrációk: MSZP, Milla, Szolidaritás, Haza és Haladás Egyesület, DK, Békemenet

A nemzeti ünnepen számos ellenzéki párt és szervezet tartott demonstrációt és ismét megszervezték a kormány melletti szimpátiatüntetést, a Békemenetet is.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és országgyűlési frakcióvezetője szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc mai üzenete, hogy a szabadságot és a demokráciát nem elég kivívni, azért mindig, minden nap küzdeni kell. A pártelnök élesen bírálta a kormányt, mert szerinte az elárulta 1956 emlékét, a magyarok által akkor és 1989-ben megfogalmazott vágyakat, a köztársaságot, a szabadságot, a demokráciát, a nemzet érdekét, és korábbi önmagát is.

Együtt 2014 elnevezéssel közös választói mozgalom megalakulását jelentették be az egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla), a Magyar Szolidaritás Mozgalom, valamint a Haza és Haladás Egyesület együttműködésével a Milla október 23-i budapesti rendezvényén, amelynek szónokai szinte egyöntetűen az Orbán-kormány távozását sürgették.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a napokban létrejött Haza és Haladás Egyesület vezetője az ugyancsak egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) rendezvényén azt hangsúlyozta: az ország egységéhez először a változást akarók egységét kell megteremteni. A „reménykedő baloldaliak, a csalódott jobboldaliak, a politikailag elárvult szabadelvűek és a zöldek összefogásában” központi szerepet szán az Együtt 2014 elnevezésű választói mozgalomnak, amelynek létrehozásáról a Haza és Haladás, a Milla és a Magyar Szolidaritás Mozgalom döntött. Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke támogatásáról biztosította Bajnait, mint az ellenzéki összefogás lehetséges miniszterelnök-jelöltjét.

A kormányt támogató és Magyarország függetlenségéért kiálló Békementen becslések szerint 150 ezren vettek részt, a menet a budapesti Széna térről vonult a Parlament elé, a miniszterelnök beszédére. Indulás előtt a részvevők egyperces csenddel tisztelegtek az 1956-os hősök és Nagy Imre mártír miniszterelnök emléke előtt.

Ugrás vissza Ugrás vissza...