Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Ezermilliárdos átcsoportosítás az adórendszerben

Cikk:

Az adórendszer átalakításának része az adókedvezmények csökkentése és az áfa mérsékelt növelése, valamint a személyi jövedelemadó és a tb-járulék csökkentése, illetve a magánszemélyek és vállalkozások különadójának eltörlése - mondta a parlament rendkívüli ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Jelentősen és határozottan kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, ezzel egyidejűleg el kell törölni a vállalkozások, magánszemélyek különadóját - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen. A politikus azt is javasolta, hogy egyes alanyi jogon járó szociális juttatásokat, például a családi pótlékot bruttósítsák, majd adóztassák meg.

A kormány ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben. Ehhez jelentősen szűkíteni kell az adórendszerben meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten növelni kell az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót. A vagyonadó felváltaná a ma meglévő vagyoni típusú adózást, a kommunális adótól kezdve a telekadóig. Ez az adónem a túlnyomó többség számára érdemben nem jelentene nagyobb terhet a mostaninál, de a nagy vagyonnal rendelkezőknek érdemi, jelentős tehernövekedéssel járna.

A miniszterelnök szerint ezekkel a változtatásokkal szinkronban javasolják, hogy a nyugdíj kivételével növeljék meg és bruttósítsák azokat a szociális és jóléti támogatásokat, amelyeket ma mindenki alanyi jogon kap, majd vonják be őket az adórendszerbe, de úgy, hogy az átlagosan vagy annál rosszabbul keresők számára ez ne jelentsen veszteséget. Az összes jövedelmet tekintve az átlag felett keresők számára sem jelentene veszteséget ez az intézkedés az adókedvezményekkel és az adócsökkentéssel együtt - fejtette ki.

Gyurcsány Ferenc szerint a jóléti rendszer más területein is hasonló logikájú változások szükségesek, de erről nem mondott részleteket. Hozzátette: van tennivaló más területeken is, például a csődtörvényt úgy kellene módosítani, hogy az ne felszámolási törvény legyen, hanem segítse a vállalat talpra állását.

Csökkentenék az önkormányzati képviselők létszámát

A következő napokban a kormány nevében Bajnai Gordon gazdasági miniszter konzultál a Magyar Bankszövetség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőivel annak érdekében, hogy a bankok gyorsítsák fel a hitelezést. A bankrendszer jelenleg csak nagyon visszafogottan finanszírozza azokat a vállalkozásokat is, amelyek rendelkeznek piacokkal, és folyamatos termelésükhöz hitelekre van szükségük - közölte a miniszterelnök.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy kisebb parlamentre van szükség, és át kell alakítani az országgyűlési képviselők javadalmazását, költségtérítését. Jelentősen csökkenteni kell az önkormányzati képviselők számát, az önkormányzati igazgatás méretét. Ezek mellett hozzá kell nyúlni a kampányfinanszírozás mellett a pártfinanszírozáshoz is.

Veres János: korrigálni kell a költségvetést

A kormánynak akkor kell módosítania a költségvetés számait, ha a kiadások 2,5 százalékkal eltérnek az előirányzattól, pótköltségvetést pedig akkor szükséges benyújtania, ha a változás eléri az 5 százalékot, egyébként a kormánynak kell dönteni a korrekciókról, s most ez a helyzet - mondta Veres János a parlament rendkívüli ülésén. A pénzügyminiszter szerint a döntések meghozatalakor a kormánynak azzal is szembe kell néznie, hogy - egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint - Magyarországon a lakosság 80 százaléka reformpárti, ám közülük csak 20 százaléknyian támogatják a reformokat, ha ez őket nem érinti pozitív módon.

A vártnál rosszabb makrogazdasági pálya miatt szükséges költségvetési korrekciónál alapvető szempont, hogy az országnak továbbra is javítania kell az államháztartási egyensúlyt annak érdekében, hogy a stabilitás fenntartható legyen - fogalmazott Veres János. A költségvetés bevételeit érinti az infláció csökkenése is, amelynek hátterében a zsugorodó kereslet és az olajárak csökkenése áll.

Molnár Csaba: tovább üzemelhetne a paksi erőmű

Az energetikai szektor és a közlekedési ágazat kulcsfontosságú lehet a válságkezelés, a munkahelyteremtés szempontjából - mondta az ülésen Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. A válság érinti a termelést, a fogyasztást, a szolgáltatásokat, de a közlekedés és energetika aktív kormányzati politikával tompíthatja a negatív hatásokat.

Az energiaellátás biztonságával kapcsolatban további feladatok is vannak: fejleszteni kell az 500 millió köbméteres stratégiai tárolókapacitást, amely így év végig 1,2 milliárd köbméterre nőhet - mondta a miniszter. Folytatni kell a földgázszállítással kapcsolatos fejlesztéseket is, itt a kormány célja, hogy Magyarország a gáz és az elektromos energia szempontjából Közép-Kelet-Európa regionális elosztóközpontja legyen. A szakminiszter szerint fel kell gyorsítani azt a folyamatot, amellyel meghosszabbítják a paksi atomerőmű reaktorainak üzemidejét.

2009. január 1-jétől a villamos energia lakossági ára éppen hogy csak az infláció mértékével emelkedett, gázáremelés nem volt január 1-jén, a távhő versenyképessége érdekében pedig a parlament tavaly elfogadta a Robin Hood-törvényt - emlékeztetett Molnár Csaba. A miniszter szerint a válság negatívan fog hatni a közösségi közlekedésre is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy tovább folytatódnak az infrastrukturális fejlesztések: 219 kilométeren építenek autópályát, jövő év közepéig 1100 kilométer négy- és ötszámjegyű út újul meg.

Gyenesei István: csökkennek az önkormányzatok bevételei

Gyenesei István önkormányzati miniszter szerint a válság egyik érzékelhető hatása, hogy az önkormányzatok bevételei csökkennek, egyes hitelekhez nehezen, másokhoz pedig túl könnyen jutnak. Az önkormányzatoknak továbbra is a költségvetési támogatás a legkiszámíthatóbb háttere, a legjobb megoldásokat azonban helyben kell megtalálni, a legnagyobb kihívás a működési és fejlesztési költségek helyes arányának kialakítása - vélekedett Gyenesei. A működési nehézségekkel küzdő önkormányzatok idén is számíthatnak segítségre.

Szűcs Erika: 16 milliárdot tett félre a munkaügyi tárca

A szociális minisztérium forrásokat tett félre a munkahelyek megőrzése és a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás fedezete érdekében - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. Leghamarabb a hazai forrásokat, a 16 milliárd forintot tudta a kormány "üzembe helyezni". A cégek hatmilliárd forintot igényelhetnek az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól, 10 milliárd forintról pedig a regionális munkaügyi központok készítenek munkaügyi programokat, és majd így lehet bekerülni a támogatotti körbe.

Ezen összegeken túl az Európai Uniótól 60 milliárd forintnyi forrásra, illetve a hátrányos helyzetű emberek támogatását segítő programokra lehet majd számítani - közölte a miniszter. A 2005 és 2007 között dinamikusan bővülő európai munkaerőpiacon egyébként 0,5 százalékkal nőtt a munkanélküliség 2008 eleje óta, Magyarországon 2008 végén 30 ezerrel több volt a regisztrált álláskereső, mint egy évvel azelőtt.

Bajnai Gordon: január végén jönnek az új pályázatok

Könnyített feltételekkel, akár 50 millió forintig vissza nem térítendő támogatást nyújt a vállalkozásoknak a válságra való tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Az NFÜ január végén 20 milliárd forintos kerettel meghirdeti az első, a válság körülményeihez igazodó európai uniós pályázatokat, a mikro- és kisvállalkozások mellett középvállalkozásoknak is. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy az EU-s pályázatok nyomán 2009-2010-ben összesen kétezer+milliárd forint értékű megrendeléshez juthat az építőipar.

A kormány munkahelyvédő programokat is indít, ugyanis uniós forrásokból több mint 50 milliárd forintot csoportosítottak már át erre a célra - közölte. Hozzátette: ez az összeg mintegy 100 ezer munkahely megóvását teszi lehetővé 2009-ben.

Ugrás vissza Ugrás vissza...