Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyurcsány bemutatta a válságstratégiát

Cikk:

A parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök ismertette a válság kezelésére kidolgozott kormánystratégiát. A képviselők megválasztották a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait, valamint jóváhagyták a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szóló törvény módosítását.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 16-án, a parlament tavaszi ülésszakának első ülésén ismertette a kormány válságkezelésre és a gazdasági növekedés megalapozására kialakított elképzeléseit. A stratégiában szerepelnek a munkabarát adórendszer, a célzottabb és munkára ösztönző szociális háló, a fenntartható nyugdíjrendszer, a gazdaság és infrastruktúra, valamint a korszerű államigazgatás kialakítása érdekében tervezett lépések.

Gyurcsány Ferenc szerint lehető legtöbbet meg kell valósítani az általa ismertetett gazdaságélénkítő program elemeiből, és ebben az ország többségének a támogatására is számít. A miniszterelnök úgy fogalmazott: egy három-négy éves folyamatot szeretnének elindítani, amellyel el lehet jutni az euró bevezetéséig, valamint öt területen kezdeményeznek átfogó változásokat.

A válságkezelés és növekedés című kormányzati stratégia részleteit megismerheti a Miniszterelnöki Hivatal háttéranyagából.

Ellenzéki bírálat és javaslatok a kormánynak

Navracsics Tibor (Fidesz) frakcióvezető a reagálásában újabb megszorító csomagnak nevezte a miniszterelnök terveit, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője pedig egy szociális bank létrehozására tett javaslatot, amely a hitelek miatt bajba került állampolgárokon segítene. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy a szociális tárca vezetője (akivel a konkrétumokról a képviselő egyeztetni tud) hamarosan ismerteti a minisztérium - a gazdasági világválság magyar hatásaival összefüggő - elképzeléseit. A KDNP frakcióvezetője azt is javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek: a tej, a kenyér, a szalonna és az étkezési zsír áfáját csökkentsék öt százalékra. A kormány megfontolta ezt a lehetőséget is, de végül elvetették, mert a közgazdász szakma szerint fontos megőrizni az alapkulcs egységességét, és nehéz lenne megoldani az élelmiszerek kiválogatását.

Dávid Ibolya, az MDF frakcióvezetője hiányolta, hogy a kormányfő az általa bejelentett változásokat nem támasztotta alá hatáselemzésekkel, háttérszámításokkal. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elkészítette a gazdaságélénkítő javaslatokhoz a hatástanulmányokat, és várja az ellenzék javaslatait is. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a most tervezett intézkedésekhez szélesebb körű társadalmi és politikai összefogásra van szükség, és a miniszterelnöknek lépéseket kell tennie ennek megteremtésére.  

Megválasztották a Költségvetési Tanács tagjait

A Ház hétfőn nagy többséggel, ellenszavazat nélkül választotta meg hétfőn a Költségvetési Tanács elnökét és tagjait. Kopits Györgyöt, a tanács elnökét 360 igen szavazattal, egy tartózkodással fogadta el a Ház. Oblath Gábort 359 igen szavazattal, egy tartózkodással fogadták el a képviselők, Török Ádám pedig 361 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett kapott bizalmat. Mindhárom esetben Géczi József Alajos szocialista képviselő tartózkodott a szavazásnál. A szavazás után a Költségvetési Tanács tagjai letették az esküt.

Kopits György és Obláth Gábor a hétfői nappal lemondtak az MNB Monetáris Tanácsában betöltött tagságukról, ezzel szüntetve meg az összeférhetetlenséget - jelentette be az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz).

A költségvetési tervezést ellenőrző, háromtagú Költségvetési Tanácsot a takarékos állami gazdálkodásról szóló, tavaly novemberben elfogadott törvény hozta létre. A jogszabály szerint a tanács tagjait az Országgyűlés választja kilencéves időtartamra, egy-egy tagját a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli.

A Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag vezeti a tanácsot, illetve a tanács titkárságát. A tanács feladata, hogy makrogazdasági előrejelzéseket, a költségvetési adatokra vonatkozó technikai kivetítéseket, a költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat, becsléseket készítsen mind a benyújtást követően, mind a zárószavazást megelőzően a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatokról, valamint minden olyan törvényjavaslatról, amelynek hatása lehet a büdzsére.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának múlt csütörtöki ülésén az új testület elnöki posztjára jelölt Kopits György, illetve a tanács tagjainak jelölt Török Ádám és Oblath Gábor is egyhangú támogatást kapott.

Jóváhagyták a katonák jogállásáról szóló törvényt

A parlament jóváhagyta a köztársasági elnök által tavaly decemberben megfontolásra visszaküldött, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását. Sólyom László szerint a törvény első paragrafusa azzal, hogy módosította a közeli hozzátartozó meghatározását, egyenlőségjelet tett a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közé, holott a két intézmény közötti alkotmányos különbséget fenn kell tartani. E különbség fenntartása azonban nem jelenti azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ne lehetne alkotmányos.

A köztársasági elnök emlékeztetett az Alkotmánybíróság decemberi - a törvényjavaslat elfogadását követő, de még kihirdetése előtti - határozatára, amellyel megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, így az nem lépett hatályba 2009. január 1-jén.

A törvényjavaslat zárószavazás előtti módosítóindítványa a jogszabálytervezet első paragrafusának elhagyását javasolta. Az Országgyűlés a törvényt 356 igen szavazattal fogadta el.

Jövő héten szavaznak a főbírójelöltről

Ha az Országgyűlés azt kéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól (OIT), hogy hallgassa meg Havasiné Orbán Máriát, akit az államfő újrajelölt a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára, a testület ezt megteszi - közölte az OIT szóvivője hétfőn. Ujkéry Csaba felidézte: Szili Katalin házelnök kereste meg a tanácsot azzal, hogy foglaljanak állást arról, újra meghallgatják-e a főbírójelöltet. A testület a hétfői ülésén úgy foglalt állást, hogy amennyiben az Országgyűlés ezt szükségesnek tartja, meghallgatják Havasiné Orbán Máriát. Hangsúlyozta azonban, hogy az Országgyűlés részéről "testületi döntést tartanak szükségesnek".

Havasiné Orbán Mária megválasztását decemberben egyszer már elutasította a parlament, az államfő azonban úgy döntött, hogy ismételten őt jelöli a főbírói posztra. Szili Katalin házelnök közölte: az alkotmányügyi bizottsághoz fordult amiatt, hogy Havasiné Orbán Mária újrajelölésénél van-e szükség ismételt meghallgatásra.

Ugrás vissza Ugrás vissza...