Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:Negyedszer sem választott főbírót a parlament

Cikk:

Az Országgyűlés nem választotta meg hétfőn a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A képviselők hétfőn döntöttek a lakáshitelesek megsegítéséről, elfogadták a köztársasági elnök által visszaküldött, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló törvényt, az elektronikus közszolgáltatásról, valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló jogszabályt.

Ismét nem választotta meg az Országgyűlés Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének 184 igen és 108 nem szavazattal. A főbíróválasztás eredménytelensége elleni tiltakozása jeléül a Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjai kivonultak a plenáris ülésről, a szocialisták pedig rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezték és ismét javasolták, hogy az Országgyűlés nyílt szavazással döntsön a főbíró személyéről.

Döntöttek a lakáshitelesek megsegítéséről

A képviselők 191 igen, 1 nem és 15 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelméről szóló törvény módosítását. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: azoknak az adósoknak szeretnének segíteni, akik nehéz helyzetbe kerültek, de valamennyit képesek törleszteni a tartozásukból. Az Országgyűlés döntött a törvény sürgős kihirdetéséről is.

A Ház 194 igen, 16 nem és egy tartózkodás mellett határozott a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozat módosításáról, miszerint 2012-től négyezer fős önkéntes tartalékos haderő jöhet létre. Egyhangúlag fogadták el a képviselők azt a határozati javaslatot is, mely szerint a Magyar Honvédség egy 40 fős lövészszakasszal - legfeljebb 6 hónapos tényleges műveleti részvételre - járul hozzá az afganisztáni választások miatt szükséges NATO-szerepvállaláshoz. Szintén egyhangúlag fogadta el a Ház azt a két törvényjavaslatot, amelyek Magyarország és Horvátország, illetve Magyarország és Románia közötti, a határokon átnyúló bűnözés elleni harcról szólnak.

Újra elfogadták az elektronikus kézbesítésről szóló törvényt

206 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, május 11-én elfogadott, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényt.  A törvény kiindulópontja, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik egy, a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása lesz. A rendszer alkalmas lehet majd arra, hogy természetes személyek vagy hivatalos szervek egyaránt közvetlenül küldhessenek egymásnak iratokat.

Ellenszavazat nélkül fogadták el a képviselők az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényt, amely három kérdést szabályoz: a központi elektronikus szolgáltató rendszeren át elérhető szolgáltatások nyújtásának és hozzáférésének eljárási és bizonyos mértékig technikai feltételeit; az elektronikus közszolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatás működéséhez, engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági tevékenységet végző személyek jogait és kötelezettségeit, illetve a szolgáltatást igénybe vevők jogait és kötelezettségeit.

Polgári perrendtartás, fizetési meghagyás, vízgazdálkodás

Két tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálásáért a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását, amely a vállalatok közötti perekben szigorú menetrendet és elektronikus kommunikációt ír elő, valamint rövid határidőket határoz meg.

Egy ellenszavazat mellett határoztak a képviselők a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslatról is. A törvény részletesen újraszabályozza a fizetési meghagyásos eljárást, és rendelkezik az eljárás támogatására szolgáló informatikai rendszer kiépítéséről is. Elfogadták továbbá a képviselők a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását is.

Tizenhárom törvényről dönthetnek a rendkívüli ülésszakon

A kormány benyújtatta az Országgyűlés elnökének a nyári rendkívüli ülésszak összehívására vonatkozó kezdeményezését. A kormány a  június 16-tól  június 29-ig terjedő időszakra kérte a parlament összehívását, a tervek szerint ez idő alatt két ülést tart a Ház. A levelet aláíró miniszterelnök a rendkívüli ülésszak összehívását azzal indokolta, hogy számos problémát okozhat a jogalkalmazásban, ha csak szeptemberben szavaznak egyes törvényjavaslatokról. A további indokok között szerepel, hogy fontos kormányzati célkitűzések és jogharmonizációs feladatok csúsznának a rendkívüli ülésszak nélkül. A kormány a levelében 13 törvényjavaslatot sorol fel, amelyről még a nyári rendkívüli ülésszak idején döntést vár az Országgyűléstől, köztük a 2010-es adótörvények módosítását.

Ugrás vissza Ugrás vissza...