Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szigorították a büntető törvénykönyvet

Cikk:

Az Országgyűlés kedden döntött a büntető törvénykönyv szigorításáról, az állami vagyonról szóló törvényről, a 2006-os események áldozatainak kártalanításáról, a közoktatási törvény módosításáról, valamint a közúti közlekedésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről.

A Parlament keddi ülésén az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság javaslatára Rubovszky Györgyöt (KDNP), a számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára Kerényi Jánost (Fidesz) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjává megválasztották.

Elfogadták a közoktatásról szóló törvény módosítását

A parlament 295 igen szavazattal 43 ellenében és 14 tartózkodás mellett döntött a közoktatási törvény módosításáról. Az indítványt a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és Szászfalvi László nyújtotta be. Az előterjesztők szerint meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy a közoktatási törvény diszkriminálja az egyházi intézményeket. Álláspontjuk szerint a hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért törölték a közoktatási törvény azon passzusát, amely "értelmetlenné" teszi az önkormányzat által nyújtott támogatást.
 
A javaslat indoklásában az szerepel, hogy a január 1-jétől élő szabályozás alkalmatlan a 2008-as egyházi közoktatás finanszírozását vizsgáló ÁSZ-jelentésben foglaltak végrehajtására és értelmetlenné teszi az arra hajlandóságot mutató önkormányzatok számára az egyházi fenntartású intézmények támogatását, hiszen ezek a támogatási összegek az egyházi kiegészítő támogatásból levonhatók. A törvény hatálybalépése óta az egyházaknak járó kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni, méltányos, hogy ez a jog érvényesüljön a korábban átadott intézmények esetében is. A törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
 
Szigorították a Btk.-t

A parlament 253 igen, 61 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Btk. módosítása bevezeti a "három csapást", visszaállítja a középmértékes büntetést, annak alapján szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket, valamint ezentúl a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik.

A kihirdetését követő 30. napon hatályba lépő jogszabály-módosítás visszaállítja a 2003. március 1-jét megelőző büntetéskiszabási szabályokat, azaz az úgynevezett "középmértékes büntetést". E szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.

A"három csapás" bevezetésével "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja ki a jogszabály.

Kártalanítják a 2006-os események áldozatait

Az Országgyűlés 316 igen és 44 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslatot. Ezzel a Ház megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit 2006-ban - augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán - akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. A törvényhozás egyúttal erkölcsi és anyagi kártérítést ígér számukra.

Általános iskolai végzettséghez kötnék a jogosítványszerzést
 
A közúti közlekedésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot 341 igen szavazattal, 18 nem ellenében és egy tartózkodással fogadták el. A határozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, azaz az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezésé legyen.

Választójogi reform: elutasították az ellenzéki módosítókat
 
A kormánytöbbség elutasította az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló határozati javaslathoz érkezett ellenzéki - jobbikos és szocialista - módosító indítványokat.
 
Elfogadták az állami vagyonról szóló törvényt
    
A Fidesz és a KDNP szavazataival elfogadta az Országgyűlés az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés 257 igen (Fidesz 221, KDNP 36), 108 nem szavazattal fogadta el a jogszabályt; nemmel voksolt 48 szocialista, 45 jobbikos, 15 LMP-s képviselő. Az új vagyontörvény - amely a kihirdetését követő harmadik napon lép életbe - szerint megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint az ellenőrző bizottság, kormányhatározattal verseny nélkül is használatba lesz adható az állami vagyon, valamint kormánybiztos irányítja az APEH és a VPOP összevonását.

Ugrás vissza Ugrás vissza...