Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Megválasztották az új alkotmánybírókat

Cikk:

Az Országgyűlés hétfőn megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját, döntött a büntetőeljárási törvényről, az új termékdíj-törvényről és az előadó-művészeti törvény módosításáról. Bizottság vizsgálhatja a cukorgyárak privatizációját, a látvány-csapatsportokat támogató vállalkozások pedig kedvezményt kaphatnak a társasági adóból.

Társasági-adókedvezményt kaphatnak az öt látvány-csapatsport valamelyikét támogató vállalkozások, valamint sportolók is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a parlament hétfői döntése alapján. Az Országgyűlés 280 támogató szavazattal, 9 nem és 37 tartózkodás mellett elfogadta a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosítását. A Bánki Erik, Szalay Ferenc, Seszták Miklós, Csizi Péter és Hadházy Sándor fideszes politikusok önálló képviselői indítványaként elfogadott módosítás értelmében társaságiadó-kedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek látvány-csapatsportot támogatnak. E csapatsportok közé tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong.
    
Létrejön a soron kívüli ellátás, megszűnik a passzív táppénz

Elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. Ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes.

Az egészségügyi salátatörvényt - amelynek célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása - 269 igen szavazattal, 45 nem ellenében hagyta jóvá a Ház. A jogszabály július elsején lép hatályba. A törvény indoklása szerint fontos, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét minimálisra csökkentsék, s így a táppénz a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált embereknek nyújtson pénzbeli ellátást.

A törvény kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését.A táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe. Így a táppénzen lévők minél előbb ellátást kaphatnak és visszatérhetnek dolgozni.

A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik.
    
Két jobbikos képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette a Ház

Az Országgyűlés a jobbikos Zagyva György Gyula és Rubi Gergely mentelmi jogát is felfüggesztette. A képviselők 308 igen szavazattal, 2 nem és 2 tartózkodás mellett döntöttek Zagyva György Gyula mentelmi jogának felfüggesztéséről, amit az ügyészség zaklatás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezett. A legfőbb ügyész indítványa szerint a jobbikos politikus 2010 augusztusában a verőcei Magyar Sziget Fesztiválon a Hetek című hetilap két munkatársát fenyegető kijelentéseket tett, "mindeközben a kezében lévő ostorral végig hadonászott" és egy alkalommal az újságírók egyike felé ütött. Zagyva György Gyula a parlament döntése előtt elmondott felszólalásában ártatlannak nevezte magát és kérte mentelmi joga felfüggesztését.

Rubi Gergely mentelmi jogát két magánvádas ügyben függesztette fel a Ház. A politikust az egyik esetben a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetséggel, illetve tagjaival szembeni becsületsértés, a másikban egy hajdúhadházi városőr elleni rágalmazás vétsége miatt jelentették fel. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyik esetben sem támogatta a mentelmi jog felfüggesztését, azonban azt Rubi Gergely mindkét esetben kérte.

Megválasztotta a Ház az öt új alkotmánybírót

 Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) öt új tagját, akik szeptember 1-jétől kezdhetik meg munkájukat a testületben. Mandátumuk tizenkét évre szól. A képviselők titkos szavazással választották alkotmánybíróvá a kormánypártok jelöltjeit: Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt.

MTI

A voksolás eredménye szerint Dienes-Oehm Egon 268 igen és 78 nem, Balsai István 265 igen és 81 nem, Pokol Béla 298 igen és 50 nem, Szalay Péter 263 igen és 85 nem, Szívós Mária pedig 263 igen és 82 nem szavazatot kapott. Az eredmények ismertetése után a megválasztott alkotmánybírók esküt tettek, majd aláírták az esküokmányt.

Bizottság vizsgálja a cukorgyárak privatizációját

Vizsgálóbizottságot hozott létre a Ház a cukorgyárak privatizációjának kivizsgálása érdekében. A fideszes Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén László javaslatát 302 igen szavazattal, 46 ellenében fogadta el a Ház. A vizsgálat tárgya lesz, hogy a cukoripar privatizációjakor milyen mulasztások történtek; hogy ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását, valamint hogy milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi - különösen az MSZP és SZDSZ alkotta - kormányokat, mennyiben szolgálta a magánosítás a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait. Vizsgálják azt is, hogy az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok piaci értékéhez, és mely okokra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek. A testület a tervek szerint a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot is értékelni fogja és feltárja annak itthoni következményeit.

Megkezdődhet a privatizációs szerződések felülvizsgálata

Megkezdődhet a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak kormányzati felülvizsgálata, miután a parlament elfogadta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A fideszes Papcsák Ferenc, valamint a KDNP-s Nagy Andor és Pálffy István indítványát egyhangúlag, 349 igen szavazattal fogadta el a Ház.

A javaslat értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Emellett arra is felkéri a Ház a kabinetet, tekintse át, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló szerződések említett pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni.

Új törvény a környezetvédelmi termékdíjról

Az állam veszi át a termékdíjköteles anyagok begyűjtését a hétfőn elfogadott, a környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény alapján. A 283 igen szavazattal, 60 nem ellenében elfogadott - a fideszes Sebestyén László jegyezte - jogszabály szerint termékdíjköteles terméknek minősül az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs és a reklámhordozó papír. Az ilyen termékek hulladékgazdálkodási stratégiáját a kilenctagú termékdíjbizottság határozza majd meg, a hasznosítást pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. szervezi. A céget a környezetvédelemért felelős miniszter alapítja, és az ügynökség ír ki pályázatot a hulladék begyűjtésére, hasznosítására.

A törvényjavaslat indoklása szerint az eddigi koordinátori rendszer azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert egy idő után alig növekedett a begyűjtött anyag mennyisége, ugyanakkor az állam önként kivonult e területről, nem fordított figyelmet annak irányítására, és stratégiai kérdésekben nem vállalt felelősséget.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé kerülhet a devecseri kistérség

Módosította a területfejlesztési támogatásokról és a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozatot hétfőn a parlament, lehetővé téve, hogy a vörösiszap-katasztrófa sújtotta devecseri a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé kerüljön támogatáspolitikai szempontból. A változtatás alapján - amelyet a fideszes Ékes József, Lasztovicza Jenő és Kovács Zoltán kezdeményezett - a leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősíthető az a súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térség, amelyben a károk felszámolása, a helyi társadalmi és gazdaság élet normál működésének beindítása tartós, több éves fejlesztést igényel, illetve ahol a térség fejlődési lehetőségeit a katasztrófa több évre súlyosan korlátozza. A javaslatot a parlament 336 igen szavazattal, valamint a fideszes Ángyán József és Bánki Erik ellenszavazata mellett fogadta el.

Tovább dolgozhat a választójogi reformot előkészítő bizottság

Az Országgyűlés október 31-ig meghosszabbította a választójogi reformot előkészítő albizottság munkájának eredetileg 2011. június 30-ig megszabott határidejét. A Ház 328 igen szavazattal, 5 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a parlament alkotmányügyi bizottságának módosító javaslatát. A testület indítványa értelmében a választójogi reformot előkészítő albizottság legkésőbb 2011. október 31-ig kap időt arra, hogy törvényjavaslatot készítsen az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól. Ezt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság - széles körű társadalmi vitát követően - legkésőbb 2011. december 31-ig terjesztené az Országgyűlés elé. Az előterjesztő bizottság az egyeztetések elhúzódásával és a megnövekedett kodifikációs feladatokkal indokolta a határidő-hosszabításra vonatkozó kezdeményezést.

Egy napig tilthatják a gyanúsítottak és ügyvédjük találkozását a kiemelt ügyekben

Az eredetileg tervezett 48 helyett 24 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel a kiemelt ügyek gyanúsítottjai - döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a büntetőeljárási törvény módosításához érkezett javaslatok közül csak a fideszes Cser-Palkovics András indítványait fogadta el. A változtatás értelmében a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére tiltható meg, az ügy egyedi körülményei alapján. Ez idő alatt - ha a gyanúsított és ügyvédje találkozását az ügyész megtiltotta - a védő a terhelt kihallgatásán sem lehet jelen.

A rendelkezést mindhárom ellenzéki párt kifogásolta, sőt, az MSZP, a Jobbik és az LMP mellett a kereszténydemokrata Rubovszky György is azt kezdeményezte, hogy a gyanúsítottak és ügyvédjük érintkezését ne korlátozzák, a parlamenti többség azonban a fideszes javaslatot támogatta. Nemmel szavazott arra ugyanakkor 14 kormánypárti képviselő is, köztük Németh Zsolt külügyi államtitkár. A módosításokkal nem változott az a rendelkezés, amelynek alapján kiemelt jelentőségű ügyekben az őrizet legfeljebb 120 óráig tarthat az eddigi 72 helyett.

Atomenergiatörvény-módosítás: erősödik a hatósági ellenőrzés

Megerősíti az Országos Atomenergia Hivatal szerepét, lehetőséget teremt a kiégett fűtőelemek újrahasznosítására, és szigorítja a nukleáris létesítmények őrzésével kapcsolatos szabályozást az atomenergiáról, valamint a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény hétfőn elfogadott módosítása. A nemzeti fejlesztési miniszter indítványának kétharmados többséget igénylő részét 238 igen szavazattal, 51 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő paragrafusokat 313 igen szavazattal, 11 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A képviselők a törvény sürgős kihirdetését is kérték az államfőtől.

A jogszabály részben előkészület az új atomerőmű-projekthez azzal, hogy az épülő nukleáris létesítményekre is kiterjeszti a felügyeleti díj megfizetését. A módosított törvényben nagyobb hangsúlyt kap a hatóság ellenőrző szerepe. Ugyanakkor a nukleáris létesítmények vezetőinek döntési szabadsága bővül. Az engedélyezés a korábbi többlépcsős helyett egyetlen eljárás lesz, és csak azokhoz az átalakítási tevékenységekhez lesz szükség hatósági engedélyre, amelyek működő üzembe való beavatkozást igényelnek.

A jogalkotási technikát bírálta az ellenzék

A javaslat záróvitájában több ellenzéki képviselő is kifogásolta, hogy az alkotmányügyi bizottság hétfőn délelőtt olyan zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, amelyben a testület a villamos energia törvény változtatását kéri az Országgyűléstől. A szocialista Bárándy Gergely hangsúlyozta, a kormányoldal, parlamenti többségét kihasználva immáron sokadszorra nyújt be ehhez hasonló, házszabályellenes zárószavazás előtti módosító javaslatot. A jobbikos Balczó Zoltán azt tette szóvá, hogy így a képviselőknek nem marad elég idejük a javaslatra történő felkészülésre a parlamenti szavazás előtt, míg Schering Gábor (LMP) azt kifogásolta, hogy a változtatás miniszteri hatáskörbe utalta a gázellátási rendszerhez fűződő díjak meghatározását.

Változott az előadóművészeti törvény

Az Országgyűlés 245 igen szavazattal, 45 nem és 43 tartózkodás mellett elfogadta az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását. A törvény deklarált célja a többi közt, hogy meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait és biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását. A törvény meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait.

Az L. Simon László, Németh Zoltán és Puskás Imre fideszes politikusok indítványaként beterjesztett módosítással változik az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartása és minősítése. Művészeti tevékenységének jellege szerint a jogszabály megkülönböztet színházat, zenekart, énekkart, balett-együttest és táncegyüttest, emellett művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelöléseket alkalmaz, ezek a többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band. Működésük szerint megkülönbözteti a független színházakat, a produkciós színházakat és a befogadó színházakat, valamint a szabadtéri színházakat és a nemzeti etnikai és kisebbségi színházakat.

Ugrás vissza Ugrás vissza...