Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:Országgyűlési vita a Munka törvénykönyvéről

Létrehozva: 2003. február 18.
Módosítás: 2003. december 12.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A Munka törvénykönyvének módosításáról és az európai üzemi tanács kialakításáról vitázott kedden az Országgyűlés. Mindkét törvénymódosítást az EU-jogharmonizáció teszi szükségessé.
Két, a munka világával összefüggő törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg kedd délelőtt az Országgyűlés. A Munka törvénykönyve európai uniós jogharmonizációs célokat szolgáló módosítása kapcsán Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter expozéjában kiemelte: a javaslatot a szociális partnerek teljes egyetértésével terjesztette be a kormány.
Jelezte, megegyeztek a munkaügyi bírság emelésében, amelynek mértéke 1996 óta változatlan, és egyetértés alakult ki a szociális partnerek és a kormány között a készenléti díj, illetve az ügyeleti díjazás mértékben is.
A javaslat kimondja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés a munkavállalókat. Erősödik az átjárhatóság a teljes és részmunkaidős foglalkoztatás között. A módosítás a jelenleginél szélesebb körben szabályozza a határozott idejű alkalmazás körülményeit; hozzájárul a munkaidő megszervezésére vonatkozó európai uniós követelmények érvényesítéséhez.
Ellenőrzik a kényszervállalkozásokat
Kiss Péter kitért arra, hogy a jogharmonizációs célokon kívül a kényszervállalkozások ügyével is foglalkozik a javaslat. Mint elhangzott, a munkaügyi ellenőrök jelenleg is minősíthetik, hogy a formailag vállalkozói, megbízási szerződések taralmailag is megfelelnek-e ennek a követelménynek, vagy valójában munkaviszonyról van szó, és a munkaadók a dolgozókra hárítják a közterheket, kivonva őket a munkajogi garanciák alól.
A miniszter szólt arról, hogy a munkaügyi ellenőrök az előterjesztés szerint felléphetnek majd az irreális teljesítmény-követelmények ellen.
A Fidesz szerint rombolás a szándék
Őry Csaba , a Fidesz vezérszónoka kifogásolta, hogy a javaslat túllép a jogharmonizáción. Úgy vélekedett, hogy a módosításban fellelhető a pótcselekvés, illetve a rombolás szándéka. A pótcselekvésre példaként hozta fel a szakszervezeti tisztségviselők kirendelésére vonatkozó szabályt, valamint a munkaszerződések írásba foglalásánál a munkaadói felelősség kimondását. A romboló szándék példájaként Őry Csaba az üzemi tanácsok szerepének gyengítését említette.
Az SZDSZ elfogadásra ajánlotta, az MDF pedig pontosításokkal tartja támogathatónak az előterjesztést.
Európai üzemi tanács
A nemzetközi vállalatoknál dolgozó magyar munkavállalók jogainak bővülését szolgálja az európai üzemi tanács létrehozásáról, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat.
Csizmár Gábor foglalkozáspolitikai és munkaügyi államtitkár a javaslatot ismertetve azt hangsúlyozta: az európai üzemi tanács létrehozásával erősödik a munkavállalók részvétele a munkáltatói döntésekben. A törvényjavaslat jogharmonizációs jellegű, egy 1994-es EK-irányelvre épül, és az előkészítő munkába bevonták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, amely egyetértett a javaslat szövegével.
Simon Gábor , az MSZP vezérszónoka támogatásáról biztosította az előterjesztést. Kiemelte: a szabályozás jótékonyan hathat a hazai munkaügyi viszonyokra. Sümeghy Csaba (Fidesz) viszont kritizálta a törvényjavaslatot. Megfogalmazása szerint a kormánynak fóbiája van az üzemi tanácsokkal kapcsolatban, és a szakszervezeti klientúrát részesíti előnyben. Az SZDSZ és az MDF támogatja a törvényjavaslatot.
Módosítják a vadászkamarai törvényt
Alkotmánybírósági döntésnek tesz eleget az Országgyűlés azzal, hogy módosítja a vadászkamaráról szóló törvényt, és megszünteti az alkotmányellenesnek minősített kamarai kényszertagságot. Szanyi Tibor , a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca politikai államtitkára expozéjában kedden a parlamentben jelezte: a javaslat a sportvadászok esetében a vadászjegyek kiadásával automatikusan keletkezett kamarai tagsági viszonyt szünteti meg, a tagság azonban a hivatásos vadászok számára a jövőben is kötelező lesz.
Ugrás vissza Ugrás vissza...