Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:A rendkívüli helyzet fogalmát vezetnék be az Alkotmányba

Létrehozva: 2004. június 4.
Módosítás: 2004. június 7.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A honvédelmi tárca elképzelései szerint Alkotmányban kellene rögzíteni a rendkívüli helyzet fogalmát, melyet szükség esetén a kormány rendelhetne el, s felhatalmazást adna az újbóli sorkötelezettség bevezetésének előkészítésére. A sorozást azonban csak az Országgyűlés kétharmados többséggel rendelhetné el.
Külső fegyveres támadás veszélye esetén fontos, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a béke idejére megszüntetett sorkatonai kötelezettség ismételt bevezetésére, ezért javasolják, hogy az Alkotmányba vezessék be a rendkívüli helyzet fogalmát - mondta Iváncsik Imre , a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a tárca pénteki sajtótájékoztatóján.
A tervek szerint a rendkívüli helyzetet, mint minősített időszakot a kormány rendelhetné el, s alkotmányos felhatalmazást jelentene a hadkötelezettség újbóli bevezetésének előkészítésére. A sorozást azonban csak az Országgyűlés kétharmados többséggel rendelhetné el. Iváncsik Imre a Magyarország.hu érdeklődésére közölte: szükség esetén a sorkötelezettség esetleges visszaállítása néhány hónapos munkát igényelne.
Önkéntes haderő: nincs visszaút
A tárca által elkészített alkotmánymódosító javaslat az általános hadkötelezettség békeidejű megszüntetését is tartalmazza. Iváncsik Imre úgy fogalmazott: az önkéntes haderőre való áttérés a legvégső fázisába érkezett, nincs visszaút, s minden esély megvan rá, hogy az idén az utolsó sorkatona is leszereljen.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a parlamenti pártokkal a politikai egyeztetést már megkezdték, s az EP-választások után részletesen is megvitatják az Alkotmány, valamint a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. Iváncsik Imre hangsúlyozta: a tárgyalásokat részletekbe menően csak akkor hajlandók folytatni, ha a frakciók a nyilvánosság előtt egyértelműen állást foglalnak a sorkatonaság megszüntéséről. Amennyiben a módosításhoz a kormány nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást, úgy ideiglenes szabályokkal, de mindenképp áttérnek az önkéntes haderőre.
Az államtitkár megjegyezte: a sorkatonaság megszüntetésével egyes feladatokat civil vállalkozásokra bíznak. Így a jövőben a konyhai munkát és bizonyos őrzés védelmi feladatokat már nem katonák fognak ellátni.
Rendvédelmi szerv lehet a határőrség
A minisztérium illetékesei úgy vélik, a határőrség és a katonaság funkciójának egymástól való fokozatos eltávolodása indokolttá teszi, hogy a továbbiakban az Alkotmány a határőrséget ne fegyveres testületként, hanem rendvédelmi szervként tartsa számon. Iváncsik Imre megjegyezte: profiltisztítás szükséges, az ország fegyveres védelme ugyanis a katonaság feladata.
Rendkívüli állapot
A rendkívüli helyzettel ellentétben a rendkívüli állapot fogalma az Alkotmányban már most is ismert. Ezek szerint az Országgyűlés hadiállapotot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén rendkívüli állapotot hirdethet ki, ami a Honvédelmi Tanács létrehozásával is jár. Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról, a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról. Rendkívüli állapot idején több alapvető jog is felfüggeszthető vagy korlátozható.
Ugrás vissza Ugrás vissza...