Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Levegőminőségi helyzet Magyarországon

Létrehozva: 2005. április 7.
Módosítás: 2005. április 7.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Hazánk levegőminősége jónak számít, azonban a nitrogén-dioxid és az ülepedő por minősége még változó képet mutat. Az idáig kialakult szennyezettségi helyzetek mértéke és tartóssága alapján eddig nem volt szükség azonnali korlátozó intézkedésekre, vagyis a szmogriadó elrendelésére.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet alapján az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján - a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével - zónákba kell sorolni. Ezek kijelölése külön jogszabályban van lefektetve, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) szabályoz.

Az ország területét a légszennyezettségi helyzet alapján ez a szabály 11 zónába sorolja. A kategorizálás alapja ötéves időszak (1997-2001) mérési eredményeinek átlaga volt. Ez alapján megállapítható, hogy az érintett területeken a kén-dioxid-koncentrációk folyamatosan csökkentek, és szinte mindenhol a nitrogén-dioxid a domináns szennyezőanyag.

A zónák többségében az ülepedő por terhelése a határérték alatt maradt, míg a szálló por ezt meghaladja. A 2003. évi szennyezettségi eloszlások alapján hazánk levegőminősége a kén-dioxidot illetően kiváló, míg a nitrogén-dioxid és az ülepedő por vonatkozásában változó képet mutatott.

Települések értékelése

Magyarország 25 nagyobb településén az éves átlagos szennyezettségről az alábbiak állapíthatók meg:

Kéndioxid : az éves határértéket meghaladó szennyezettség egyik településen sem fordult elő.

Nitrogéndioxid : a maximumértéket meghaladó koncentrációk Budapesten, Győrben, Sopronban, Szegeden, Székesfehérváron, Mosonmagyaróváron és Esztergomban voltak. Általában meghatározó szerepe van a közlekedésnek, de esetenként az ipari kibocsátások is közrejátszottak abban, hogy a szennyezettség megközelítette a határértéket Baján, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsen, valamint Tatabányán.

Ülepedő por : a megengedettnél nagyobb értékek voltak Baján, Dunaújvárosban, Esztergomban, Kecskeméten, Komáromban és Tatabányán. A szennyezettség alapvetően közlekedési eredetű, de Dunaújváros és Tatabánya terhelésében az ipari kibocsátás is hangsúlyos.

Szálló por : Budapesten és Pécsett a határértéket meghaladó koncentrációk adódtak.

A települések leginkább szennyezett pontjain - túlnyomóan a közlekedési kibocsátásokkal leginkább érintett városrészekben - elhelyezett monitorállomások adatai alapján a kén-dioxid, a szén-monoxid és a talajközeli ózon éves átlagai minden 11 vizsgált városban a még megengedett érték alatt voltak. A kén-dioxid esetében a napi határérték túllépése is csak néhány esetben fordult elő.

A nitrogén-dioxid (NO2) egyedül Vácott lépte túl az éves határt, és ugyancsak magas volt a fővároson kívül Győrött és Miskolcon is. A nitrogén-oxidok (NOx) koncentrációi az éves maximumot Győrött, Komlón, Miskolcon és Vácott közelítették meg. A szálló por (PM10) szennyezettség Szegeden, Komlón, Miskolcon és Tatabányán meghaladta, míg Egerben, Győrött, Pécsen és Vácon a határérték közelében volt.

Budapest szennyezettsége

A szaktárca információja szerint a főváros levegőminőségi helyzetére jellemző, hogy nitrogén-oxid és a szálló por 24 órás koncentrációi esetenként meghaladják a megadott értékeket, a túllépések aránya a belterületi mérőállomásokon nagyobb, mint a külső kerületekben üzemelő mérőpontokon. Budapesten a kén-dioxid esetében kifogástalan a levegő minősége, a talajközeli ózon magasabb koncentrációi pedig inkább külterületeken fordulnak elő.

Az idáig kialakult szennyezettségi helyzetek mértéke és tartóssága alapján nem volt még szükség azonnali korlátozó intézkedésekre, vagyis a szmogriadó elrendelésére. Magyarországon összesen 6 nagyvárosban van meg a szmogriadó-rendszer működtetésének jogi és műszaki feltétele.

Intézkedések a levegőminőség javítására

A levegőminőség javításának záloga az antropogén kibocsátások csökkentése. Három gazdasági ágazat: az ipar, az energetika, a közlekedés és a mezőgazdaság alapvetően meghatározza a hazai légszennyezést.

Az ipari termelés során a légkörbe jutó szennyezőanyagok csökkentése érdekében az érintett telephelyek számára a környezetvédelmi hatóságok - az engedélyezési eljárás során - az elérhető legjobb technikai szint alapján állapítják meg a kibocsátási határértékeket és a levegővédelmi követelményeket. Ezek betartását ellenőrzik, mulasztás esetén a tevékenységüket korlátozzák, esetleg felfüggesztik vagy betiltják.

A hatóságok intézkedésekre kötelezik azokat az üzemelő ipari légszennyezőforrásokat, amelyek a jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg, mert ezek teljes körű betartására legkésőbb 2007 végéig fel kell készülniük. Egyes meghatározó jelentőségű technológia, létesítmény (pl. nagy tüzelőberendezés, hulladékégető) esetében a jogszabályok ettől eltérő, korábbi határidőt állapítottak meg.

A fenntartható fejlődés biztosításának alapfeltétele a környezetvédelmi követelmények integrációja az energiapolitikába. Az energiatermelés és -felhasználás során az alábbi szempontokat kell szem előtt tartani: a termelés és felhasználás hatékonyságának növelése, az energiatakarékosság fokozása, valamint a megújuló energiafelhasználás növelése.

Csökkenteni kell a közlekedési kibocsátásokat

A közúti közlekedési kibocsátásokat komplex intézkedésekkel lehet mérsékelni. A legsürgetőbb fejlesztéseket az alábbi területeken szükséges megtenni: a tömegközlekedés fejlesztése, a környezetkímélő forgalomszervezés, a környezetbarát infrastruktúra fejlesztése (pl. kerékpár utak, elkerülő utak létesítése), a járműállomány műszaki fejlesztése (korszerűbb járművek alkalmazása, rendszeres karbantartás) és az üzemanyagok minőségének javítása.

Az ország levegőminőségének állapotát a lokális kibocsátások, valamint a nagyobb távolságokra elterjedő légköri szennyezések egyaránt befolyásolják. A levegőminőség javításához ezért a hazai kibocsátások mérséklésén túl regionális (pl. közép-európai, bilaterális kapcsolatok keretében), kontinentális (EU szintű) és világméretű intézkedések is szükségesek.

A levegőtisztaság védelmének szempontjából a nemzetközi együttműködésben nagy jelentőségű az aktív szerepvállalás és az egyezményekben rögzítettek végrehajtása. Ilyen például a felsőlégköri ózonréteg védelme érdekében működő úgynevezett.halonbank, amely gondoskodik az elhasznált készülékek begyűjtéséről, tárolásáról és ez év végétől a káros anyagok megsemmisítéséről is.

Ugrás vissza Ugrás vissza...
median