Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Január óta újra kérhető a szocpol

Cikk:

Január óta ismét igényelhetnek lakáscélú, vissza nem térítendő támogatást azok a házaspárok, ahol egyik fél sem töltötte be a 40. évét. Az új szocpol csak 160 négyzetméter alatti ingatlanokra kérhető, összege két gyermek esetében akár 1,3 millió, három gyermeknél 2 millió, míg négy gyermeknél 2,5 millió forint lehet. A fiatal párok nem csak a meglevő, de a tervezett gyermekek után is igényelhetnek támogatást.

A 2012. január 1-je óta hatályos, 256/2011-es kormányrendelet alapján a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatást lehet igényelni a 2010. január 1-je után kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez, vagy az ezt követően kiadott használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlásához.

A támogatás összege

Két gyermeknél:

60-75 négyzetméter között: 800 000 Ft
75-90 négyzetméter között: 1 000 000 Ft
90 négyzetméter fölött: 1 300 000 Ft

Három gyermeknél:

70-85 négyzetméter között: 1 200 000 Ft
85-100 négyzetméter között: 1 500 000 Ft
100 négyzetméter fölött: 2 000 000 Ft

Négy gyermeknél:

80-95 négyzetméter között: 1 600 000 Ft
95-110 négyzetméter között: 2 000 000 Ft
110 négyzetméter fölött: 2 500 000 Ft


Energiatakarékos lakásokra magasabb támogatás jár

Ha az új (vásárolt vagy épített) lakás „A” (energiatakarékos) minősítésű, akkor a fenti támogatási összegek 10 százalékkal, A+ (fokozottan energiatakarékos) minősítésnél 20 százalékkal, alacsony energiafogyasztású lakás (német minősítési rendszerben: passzív ház) esetében pedig 30 százalékkal nőnek. A támogatást kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a hitelintézeten keresztül akkor, ha a felépült lakás nem éri el a B energetikai minősítési osztályt.

A támogatás igénylésének általános feltételei

Új lakás vásárlásához csak akkor lehet támogatást kérni, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. A lakásépítési támogatással épített vagy vásárolt lakásban az igénylőnek vagy a támogatott személyeknek legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük, házaspárok és élettársak esetén mindkét félnek rendelkeznie kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.

A lakásépítési támogatás feltétele, hogy az igénylőnek (illetve házastársának, élettársának, gyermekének valamint a vele együtt költöző családtagjainak) ne legyen lakástulajdona vagy állandó lakáshasználati joga és erre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzése se legyen folyamatban. Nem kaphat támogatást az az igénylő, aki önkormányzati, szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötötten lakást bérel, vagy lakást lízingel.

Lakásépítési támogatás igényelhető akkor is, ha az igénylő lakásának lebontását az építésügyi hatóság engedélyezte vagy elrendelte, vagy ha a lakás több mint két éve örökléssel vagy ajándékozással, de haszonélvezettel terhelten került az igénylő tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

Támogatást kaphat az igénylő (és a vele együtt költöző), ha a támogatási szerződés megkötésétől visszamenőleg számított 5 éven belül lakást vagy tulajdonrészt adott el, és a bevételt az új ingatlan bekerülési vagy vásárlási költségére fordítja. Ilyenkor az értékesített lakás vagy tulajdonrész ára csökkenthető az eladott lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati támogatással, az értékesített lakásra felvett hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összegével, az esetleges ingatlanközvetítői díj összegével (számlával kell igazolni).
 

A támogatás feltételei: vételár

Új lakás építése esetében a támogatás feltétele, hogy az áfa nélkül, a teljes alapterületre számított bekerülési költség ne haladja meg a 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében pedig a 350 ezer forintot. (A kormányrendelet szerint alacsony energiafogyasztásúnak az a lakás minősül, amelynél az egy négyzetméterre számított, fűtésre fordított fajlagos primer energiafogyasztás nem haladja meg az 25kWh-t évente.)

Új lakás vásárlásához akkor kérhető támogatás, ha az áfa és a telekár nélkül, a lakás teljes nettó alapterületére számított vételár nem haladja meg a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztású lakásnál a 350 ezer forintot.


A támogatás feltételei: az igénybe vevők

Lakásépítési támogatást igényelhet:

  • minden magyar állampolgár vagy olyan személy, akit az állampolgársági törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg
  • minden olyan személy, aki jogszerűen három hónapot meghaladó időtartamban tartózkodik hazánkban és bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik
  • azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkeznek
  • a hontalan jogállást kapott személyek (a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján)
  • a menekült vagy oltalmazott jogállású személyek

A fenti feltételeknek megfelelő személyek lakásépítési támogatást igényelhetnek a velük közös háztartásban élő, az általuk eltartott, és a felépített vagy megvásárolt új lakásba velük együtt beköltöző vér szerinti és örökbefogadott gyermekük után, vagy a gyámságuk alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általuk eltartott gyermek után akkor, ha az igénylő vállalja, hogy visszafizeti a támogatást, ha a gyámság három éven belül megszűnik.
 

Tervezett gyermekvállalásra is kérhető támogatás

Az új lakástámogatási rendszerben a fiatal párok nem csak a meglevő, de a betervezett gyermekek után is igényelhetnek támogatást. A terezett gyermekvállalás legfeljebb két gyermekre vonatkozhat, így a támogatás összege 800 ezer forint lehet. A tervezett gyermekvállalás határideje egy gyermek esetén négy, két gyermek esetén nyolc év. A tervezett gyermekvállalás határidejét új lakás esetében az adásvételi szerződés dátumától, építettnél pedig a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától számítják. A határidő terhesség időszakával kitolódhat, ha annak lejártakor a házaspár orvosi papírral igazolja a terhességet.

A házaspárnak a lakásépítési támogatási szerződésben hozzá kell járulnia, hogy a Kincstár a gyermekvállalás teljesítését megállapítsa. A gyermekvállalás teljesítésének számít, ha a házaspár a határidő előtt gyermeket fogadott örökbe, vagy az egyik fél vér szerinti gyermeke hatósági határozattal utólagosan bekerült a háztartásba. Ha a fiatal házaspárnak egyéb, lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződése van, akkor a kormányrendelet szerinti megelőlegezett támogatást már nem veheti igénye.

A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. A kormányrendelet alapján azok a gyermekek is közös háztartásban élő személynek számítanak, akik iskolai tanulmányaik miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában laknak. Kivételt jelent ez alól, ha a gyermek teljes ellátást biztosító intézményben tanul.


A kérelem benyújtása

Lakásépítési támogatást a hitelintézeteknél lehet igényelni. A jogosultság megállapítását és a jogosultság mértékét az adásvételi szerződés megkötése után legfeljebb 120 nappal lehet kérni a hitelező banktól, a határidő jogvesztő. Építés esetén a jogosultság megállapítását a használatba vételi engedély kiadása előtt kell kérni. A hitelintézet a kérelmezéskor minisztériumi tájékoztatót ad át az igénylőnek az igénylés feltételeiről és tájékoztatja arról, hogy milyen dokumentumokat kell beszereznie az igényléshez. Ha előre vállalt gyerek után kérnek kedvezményt, a Kincstár területi szerve igazolást ad ki, hogy az igénylők nem rendelkeznek lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel, a támogatást igénylőnek ezt az igazolást be kell mutatnia a bank számára.

Jogosultságok és azok igazolása

A lakáscélú támogatás igényléséhez a személyazonosságot és életkort azonosító személyi igazolvány vagy úti okmány mellett szükség van a lakcímigazolványra is. A közös háztartásban élőknek bizonyító erejű magánokiratra lesz szükségük ennek igazolására, élettársaknál az igazolásnak tartalmaznia kell az együtt élés időtartamát is.

A gyermek elhelyezését (elvált szülők esetében ) a jogerős bírósági ítélet bemutatásával, a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiadott dokumentummal, a megváltozott munkaképességet orvosi szakértői szerv igazolásával kell alátámasztani. Az igénylőnek emellett – büntetőjogi felelőssége tudatában – nyilatkoznia kell arról is, hogy más jogcímen nem kap állami lakáscélú támogatást. A három hónapnál régebbi magyarországi tartózkodást a regisztrációs igazolással vagy érvényes tartózkodási kártyával, a bevándorolt státuszt bevándorlási engedéllyel, a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, a menekült vagy oltalmazott jogállást az ezt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal kell igazolni.

A hontalan jogállás a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással, házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, gyermek születése születési anyakönyvi kivonattal, az épület energetikai besorolása pedig energetikai tanúsítvánnyal igazolható. Ha az igénylő valótlan adatot adott meg az igazolást kibocsátónak vagy a hitelintézetnek, akkor a teljes támogatási összeget vissza kell fizetni késedelmi kamatokkal együtt.

A jogosultság elbírálása

A jogosultság elbírálásáért a bank a támogatás összegének 1,5 százalékát, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhet díjként. Ez az összeg nem tartalmazza az értékbecslés és a helyszíni szemle díját! Ha a támogatottnak az adott banknál lakáscélú hitele is van, akkor a jogosultság elbírálásáért a bank neki nem számolhat fel díjat. A bank igazolást ad az igénylőnek a kérelem benyújtásáról és tájékoztatja az elbírálás várható időtartamáról.

A jogosultságot és annak mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. Ha megállapítják, hogy az igénylő jogosult a támogatásra, akkor vele a bank szerződést köt a lakásépítési támogatás nyújtásáról. A bank nem tagadhatja meg a támogatás nyújtását, ha az igénylő megfelel az előírt feltételeknek és lakáscélját kölcsön igénybe vétele nélkül is meg tudja valósítani. Ha a lakáscélhoz kölcsönre is szükség van, akkor a bank úgy nyújthat lakásépítési támogatást, ha az igénylőt hitelképesnek minősíti.

Ha elutasítják a kérelmet, erről írásban kell tájékoztatni az igénylőt, megjelölve azt a feltételt, ami nem teljesült. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy ha az igénylő nem ért egyet a kérelem elutasításával, akkor az elutasítás kézhez vételétől számított 15 napon belül kérheti a jogosultság megállapítását a Kincstártól. Ha a kincstár azt állapítja meg, hogy az igénylő megfelelt a feltételeknek, akkor a hitelintézetnek kötelessége szerződnie és támogatást nyújtania az igénylő számára még akkor is, ha a lakáscél időközben megvalósult.
 

A támogatások kiutalása

A támogatást új lakás vásárlása esetén egy összegben, építésnél a készültségi fokkal arányosan, utólagosan kell kiutalni. Ha az igénylő ügyeit megbízott intézi, akkor a támogatási összeget csak a használatba vételi engedély bemutatása után, egy összegben lehet kiutalni. Új lakásnál a készültségi fokkal arányos folyósítás megkezdése előtt a hitelintézet a helyszínen ellenőrzi a készültségi fokot. A bankok a folyósított támogatások összegéről negyedévente (személyes adatokat nem tartalmazó) összesítést készít a miniszternek.

A támogatás igénybe vételével az ingatlanra 10 éves időtartamra a magyar állam javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be, a bejegyeztetést a hitelintézet kezdeményezi.
 

A támogatások utólagos ellenőrzése

A támogatások felhasználása hatósági ellenőrzés keretében vizsgálható. Ha megállapítják, hogy jogosultatlanul vették igénybe, akkor a támogatást a késedelmi kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Ha a Kincstár a jogosulatlan igénylést megállapítja, erről értesítenie kell a hitelintézetet is. Ha vissza kell fizetni a támogatást, a Kincstár méltányosságból engedélyezheti a részletfizetést. Ehhez a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a támogatás egyösszegű visszafizetése aránytalanul súlyos anyagi terhet jelentene számára.


Számlák és költségigazolások

A támogatás igénybe vételéhez benyújtott költségigazolásokat a bank akkor fogadhatja el, ha a benyújtás pillanatában a számla kibocsátója a NAV adatbázisában található adóalany nyilvántartásban szerepel. Ha a nyilvántartásban nincs benne a számlakibocsátó, akkor csak számlákat csak akkor fogadják el, ha mellé csatolják a NAV igazolását arról, hogy a számla kibocsátásnak pillanatában a kibocsátó még szerepelt az adóhatóság adatbázisban.

Új lakás építése esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapnál nem régebbi számla fogadható el. A bank az eredeti számlát visszaadja az igénylőnek, a másolatot azonban tíz évig köteles megőrizni. Ha a hitelintézetnél gyanú merül fel a számlákkal kapcsolatban, felkérheti az adóhatóságot ezek ellenőrzésére.


A visszafizetés esetei

A támogatottnak az adásvételi szerződés (építésnél a használatbavételi engedély) dátumától számított 5 évig kell megőriznie a számlákat! Ha a NAV megállítja, hogy szabálytalanul vették igénybe a támogatást, akkor azt a késedelmi kamatokkal együtt vissza kell fizetni.

Vissza kell fizetni a támogatást akkor is, ha az építési munkák a szerződésben meghatározott határidőn (de maximum 5 éven) belül nem készülnek el (ez a határidő egy évvel kitolható). Szintén vissza kell fizetni a lakáscélú támogatást, ha az építtető támogatott személy eláll építési szándékától, vagy ha a szerződés a használatba vételi engedély megszerzése előtt, az támogatottnak felróható okból meghiúsul.

Ha az ígért gyermekvállalás nem vagy csak részben teljesül a jogszabályi határidőig, akkor a meg nem született gyermek után felvett támogatást vissza kell fizetni. Ha a határidő lejártakor a házaspárnak kettőnél kevesebb gyermeke van, az egész támogatást vissza kell fizetni, a vállalási határidő letelte után 60 nappal. Ha egy házaspár a gyermekvállalási határidő előtt elválik, akkor a válásról szóló igazolást 60 napon belül be kell mutatni a hitelintézetnek. Ha ezt elmulasztják, akkor a támogatás összege után a válás napjától számított késedelmi kamatot kell fizetni.

Ha a vállalt gyermek azért nem születik meg, mert a házastársak egyike elhunyt, vagy a támogatási szerződés után az egyik fél megváltozott munkaképességűvé vált és ezért nem vállalták a gyermeket, vagy a gyermek a terhesség 24 hete után halva születik, és ezen okok valamelyikét a hitelintézet számára igazolják, akkor az állam a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti, tehát a támogatásokat nem kell visszafizetni.

Jogszabály

256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet a lakásépítési támogatásról

Ugrás vissza Ugrás vissza...