Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A magyar törvények védik a vallásszabadságot

Cikk:

Az egyházügyi törvénynek a regisztrációról rendelkező részét és a Jobbik megerősödését kifogásolta Magyarországgal kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium hétfőn közzétett, 2011-re vonatkozó vallásszabadság-jelentése. A dokumentumban ugyanakkor megállapítják, hogy a magyar törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot.

A magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely szabályozza a vallási szervezetek bejegyzését, és előírja a politikai szavazást a parlamentben az elismerés biztosításához. A 2012. január 1-jén életbe lépett jogszabály az elismert vallási csoportok számát több mint 300-ról kevesebb mint 32-re csökkentette – állapította meg az amerikai külügyminisztérium által készített felmérés. Az antiszemitizmus európai megnyilvánulásaival kapcsolatban, Franciaország, Ukrajna és Hollandia megnevezése mellett a felmérés rámutatott: "Magyarország tanúja volt annak, hogy megnőtt a nyíltan antiszemita Jobbik népszerűsége".

A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete megállapította, hogy a magyar alkotmány, valamint más törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot, és hogy a kormány általános értelemben tiszteletben tartotta azt. Mind a régi alkotmány, mind az új alaptörvény elválasztotta az államot az egyháztól, mint ahogy azt is, hogy az utóbbi biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az amerikai diplomaták által összeállított jelentés rámutat arra, hogy Magyarországon voltak jelentések vallási hovatartozás, hit vagy gyakorlat miatti társadalmi bántalmazásról, és arról is, hogy prominens társadalmi vezetők pozitív lépéseket tettek a vallásszabadság előmozdítása érdekében.

A dokumentum ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az új egyháztörvény "azt eredményezheti, hogy a vallási szervezetek státusának meghatározását túlságosan átpolitizálttá teszi". A jelentés emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormányzat számos alkalommal tárgyalt az 1990-es jogszabályt felváltó törvénnyel kapcsolatban magyar törvényhozókkal és kormányzati tisztségviselőkkel, valamint nemzetközi és magyar civil szervezetek képviselőivel.

A jelentésben emlékeztetnek arra, hogy Hillary Clinton külügyminiszter 2011 decemberében az amerikai kormány nevében mély aggodalmát fejezte ki az újonnan elfogadott egyházi törvénnyel kapcsolatban, külön kiemelve a regisztrációs folyamatokat és azt, hogy az egyházi közösségeket a parlamentnek is el kell ismernie.

A jelentés megemlíti, hogy a magyarországi zsidó szervezetek komoly aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy megítélésük szerint a társadalom eltűri a közbeszédben elhangzó antiszemita megjegyzéseket.


A kormány elkötelezett az antiszemitizmus elleni fellépésben

A magyar kormány üdvözli, hogy az amerikai külügyminisztérium 2011-re vonatkozó vallásszabadság-jelentése szerint a magyar alkotmány, valamint más törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot - reagált a Miniszterelnökség Nemzetközi Kommunikációs Irodája kedden.

A jelentés elismerően nyilatkozik arról, hogy a kormány jelentős anyagi támogatást és további kedvezményeket nyújt a történelmi egyházaknak és támogatja a kommunista diktatúra alatt elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzését. A jelentés külön kiemeli az oktatásért felelős államtitkárság pedagógusok számára meghirdetett tanulmányútját és továbbképzését a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetbe; Hende Csaba honvédelmi miniszter bejelentését, miszerint a budapesti Kozma utcai izraelita temető első világháborús hősi halottainak parcellájában lévő sírokat többek között a Honvédelmi Minisztérium anyagi áldozatvállalásával újítják fel és restaurálják; valamint a kormány által az uniós elnökség alatt szervezett Keresztény-Zsidó-Iszlám Párbeszéd Konferenciát - tették hozzá.

Az antiszemitizmus erősödésére utaló megjegyzésekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség rögzíti: a kormány továbbra is elkötelezett az antiszemitizmus elleni fellépésben és mindent megtesz ezen tendencia visszaszorítása érdekében. Éppen ezért már elkezdődtek az egyeztetések annak a monitoring rendszernek a kiépítésének a lehetőségéről, amely nemzetközi összehasonlításban is hiteles és tényszerű képet tud adni arról, hogy Magyarországon vannak-e, és ha igen, milyen jellegű antiszemita vagy kisebbségellenes jelenségek, milyen az ezzel kapcsolatos társadalmi megítélés és az intézményi reakciók.

Ugrás vissza Ugrás vissza...