Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Első fokon 135 milliárdra bírságolták a MAL Zrt-t

Cikk:

A tavaly október vörösiszap-katasztrófa miatt első fokon 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot vetettek ki a Mal Zrt-re, a határozat ellen 15 napig lehett fellebbezni. A magyar állam ugyanakkor mindent megtesz a cég további, biztonságos működéséért, és az ott lévő több ezer munkahely megőrzéséért - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára.

A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a MAl Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt. A társaság a „vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezetkárosítás miatt” köteles megfizetni a bírságot. Az összeg meghatározásakor a felügyelőség figyelembe vette, hogy összesen 1,876 millió tonna vörösiszap és lúgos oldat jutott ki a tározóból, ezért a lehető legszigorúbb számítsát vették alapul.

A bírságról szóló határozatot már kipostázták a cégnek. Fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél. Ha eddig a határidőig nem nyújtanak be fellebbezést, a cégnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meg kell fizetnie az összeget.

A Mal Zrt. az első fokú döntés ellen fellebbezést nyújt be, és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főelügyelőség hoz végleges államigazgatási döntést. A fellebbezésben a cég a kiszabott bírság jogalapját és az összegszerűségét is vitatja majd, mert nincs az a magyar cég, amely képes lenne kifizetni egy ilyen nagyságú összeget – mondta Ruttner György ügyvéd.

Az állam mindent megtesz a MAL további működéséért

A magyar államnak nem érdeke, hogy felszámolás alá kerüljön a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt., így mindent megtesz a cég további, biztonságos működéséért, és az ott lévő több ezer munkahely megőrzéséért - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön. Az államtitkár szerint minden esély megvan arra, hogy a MAL Zrt. a bírság ellenére is tovább tudjon működni, így megmarad a beszállítókkal együtt összesen 6.000 munkahely, amelyből  1.200 közvetlenül  a céghez kötődik. Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül folyamatos kapcsolatban van a cég vezetésével, az MNV február óta intenzív tárgyalásokat folytat a tulajdonosokkal a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról. A MAL Zrt. ellen több eljárás is folyamatban van, ezek befolyásolhatják a tárgyalásokat – mondta Szatmáry Kristóf.

Illés Zoltán, a VM környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a tavaly október 4-i vörösiszap katasztrófában 10 ember veszítette életét, több mint ezer hektár területet borított be a vörösiszap, 3 településen több tucat házat kellett lebontani, majd újakat építeni, és 19 falu határát kellett megtisztítani.

A károsult vállalkozások 90 százalékát kártalanították

A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófában kárt szenvedett nem mezőgazdasági vállalkozások 90 százalékával már megkötötték a támogatási szerződést, és a megállapított összegeket is kifizették - közölte Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A gazdálkodó szervezetek kárenyhítésére augusztus végéig 118,1 millió forintot fizettek ki, a várható kifizetések között még csaknem egymilliárd 682 millió forint szerepel az OKF honlapján olvasható, szeptember 13-i kimutatás szerint.

A Belügyminisztérium - az OKF közreműködésével - a vállalkozók támogatására vonatkozó programot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásokat vizsgáló irodáján keresztül kezdeményezte az Európai Bizottságnál. A minisztérium a támogatási programot május 23-án jelentette be hivatalosan a Bizottságnak, mert az iszapömlésben kárt szenvedett cégeknek csak az európai uniós jogszabályokkal összhangban, a verseny feltételeit nem sértve nyújthatnak segítséget. Így a károsodott vállalkozásoknak úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatást nyújthat a Belügyminisztérium a bizottsági rendelet előírásainak megfelelően; eszerint a kártalanítás felső határa vállalkozásonként 200 ezer euró - mondta Petróczi Tímea.

Októberben dönt az unió a gazdálkodók támogatásáról

A mezőgazdasági termelést folytató vállalkozások - mivel tevékenységük alapján kizárt ágazatnak minősülnek - az uniós jogszabályok szerint nem kaphatnak támogatást. A benyújtott mezőgazdasági kárigényeket a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közreműködésével eljuttatták a Bizottsághoz, és az EB várhatóan október 8-án hozza meg a döntést. A mezőgazdasági termelők és feldolgozók kieső jövedelmének ellentételezésére a VM csekély összegű támogatás formájában jövedelempótló támogatást hirdetett meg. A gazdák 350 millió forintra pályázhattak, és az elnyert összeget január végéig meg is kapták - közölte a szóvivő.

A kormány a vörösiszap-katasztrófában kárt szenvedett vállalkozások dologi kárának megtérítését vállalta, azaz a kártalanítás az ingóságok, gépek, berendezések mellett az árukészletben, a termékekben esett károk megtérítésére terjed ki, és nem vonatkozik az úgynevezett egyéb károk kategóriájába sorolt elmaradt haszon és forgalomkiesés, illetve a banki követelések és az ingatlanok értékvesztésének megtérítésére.

Ugrás vissza Ugrás vissza...
median