Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Az ombudsman a fogyatékossággal élő fiatalok munkavállalásának esélyeiről

Létrehozva: 2013. december 4.
Módosítás: 2013. december 4.
Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának egyik oka az alacsony iskolai végzettség, valamint az, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez. A fogyatékossággal élő, dolgozó fiatalok többségét nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják.  Az alapvető jogok biztosa Méltó kezdet nevű projektjében vizsgálta a fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztatási esélyeit.

Az ombudsman megkereste az egyes fogyatékossági csoportokba tartozó fiatalokat oktató, képző intézményeket, valamint civil szervezeteket. A tőlük kapott információkból és javaslatokból Székely László alapjogi biztos azt állapította meg, hogy a jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti elő hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába, nem valósul meg maradéktalanul az Alaptörvényben deklarált védelmük és az egyenlő bánásmód követelménye sem.

Valamennyi szakiskola kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szakmai képzés mellett az önálló életvitelre készítse fel a tanulókat. A támogató szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek a munkahelykeresésben is jelentős segítséget adnak nekik. Ugyanakkor viszont probléma, hogy együttműködő munkáltatók hiányában és a költséghatékonyság érdekében egyes szakiskolák intézményen belül alakítják ki a gyakorlati helyeiket.

Ez ugyan védettséget jelent a tanulók számára, viszont nem készíti fel őket a nyílt munkaerőpiac kihívásaira, amivel az esélyeik romlanak. A védett foglalkoztatók jelentőségét megnöveli, hogy a munkáltatók kevéssé nyitottak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatására.

Egyes szakiskolák nem a valós munkaerőpiaci igényekhez igazítják a képzést. Központi szervezés és irányítás hiányában magukra maradnak, információt civil szervezetektől, társintézményektől, és személyes kapcsolataik révén (például végezett tanulóktól) szereznek.
Több felsőoktatási intézményben kifejezetten a fogyatékossággal élő hallgató igényeihez és szükségleteihez igazodó pályaorientációs és munkaerőpiaci szolgáltatást, tanácsadást és kedvezményeket biztosítanak, együttműködve a civil szervezetekkel. A munkáltatói oldalon - különösen kis- és közepes vállalkozásokban – azonban hiányosak a munkavégzés feltételei, és alacsony szintű a szociális érzékenység. A tájékozatlanság bizalmatlanságot szül, és ahol foglalkoztatnak is fogyatékossággal élő fiatalt, gyakran nem a végzettségnek megfelelő munkakört ajánlják fel.

Civil szervezetek arról számoltak be az ombudsmannak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet. A fogyatékos fiatalok integrált álláskeresését tovább nehezíti, hogy a munkaügyi központok rehabilitációs kapacitása és eszköztára leépült.

Székely László alapjogi biztos a nemzetgazdasági miniszter és az emberi erőforrások minisztere intézkedését kérte. Az ombudsman megállapításai és javaslatai az
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala" href="http://www.ajbh.hu" class="richTextLink" >Alapvető Jogok Biztosának Hivatala oldalon olvashatók.

Ugrás vissza Ugrás vissza...