Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szabó Imre átadta a felújított bajai kikötőt

Cikk:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2009. szeptember 18.


A hatékonyabb jégvédekezés érdekében a minisztérium átszervezte a dunai jégtörőhajó-parkját. A vízügyi igazgatóság bajai kikötőjében ezentúl hat jégtörőhajó fog állomásozni, ehhez azonban fel kellett újítani a kikötőt, javítani kellett a helykihasználást. A beruházás 160 millió forintba került, a téli kikötő korszerűsítését a KvVM finanszírozta. Az átszervezésnek köszönhetően hamarabb elérhetők lesznek a jégtorlaszok szempontjából veszélyes helyek a Dunán, könnyebben elháríthatók lesznek a veszélyhelyzetek, ezáltal nő a folyó mentén élők árvízi biztonsága.

A 417 kilométer hosszúságú hazai Duna-szakasz mentén a természeti károk jelentős részét a folyó árvizei jelentették és jelentik ma is. Különösen veszélyesnek mondható a folyó Dunaföldvár alatti, kanyargós és mederváltozásra hajlamos szakasza, ahol könnyen kialakulhatnak jégtorlaszok és jeges árvizek. 1956 tavaszán a rendkívüli időjárási, vízjárási és jégviszonyok következtében katasztrofális jeges árvíz alakult ki a Dunán, amely a legnagyobb pusztítást Baja térségében végezte, emberáldozatot is követelve. A gátszakadások miatt több helyen ki kellett telepíteni a lakosságot, összedőlt házak, megrongált közúti és vasúti töltések, tetemes mezőgazdasági és erdészeti károk maradtak hátra.

Az 1956. évi jeges árvizet követően a vízügy jégtörőhajó-flottát hozott létre, és jelentős árvízvédelmi fejlesztések indultak meg a térségben. Megerősítették a Baja-Margittaszigeti, a Baja-Dunapataj közötti és a Solt környéki töltésszakaszokat, nemrég pedig átépítették a Pólyafoki zsilipet. Az árvízvédelmi létesítmények védelmi képességének fokozása, a folyam jéglevezető képességének javítása és a jégtörőflotta üzemeltetése az azóta eltelt több mint ötven évben megakadályozta a hasonló tragédiák kialakulását.

A dunai jégtörők állomásoztatása ezidáig többnyire Budapesten történt, ahol nagyobb igény jelentkezett a jégtörőhajó-park békeidős használatára. Mára ezek az igények csökkentek, és a kikötőbérletek is drágává váltak, így szükségessé vált a hajópark állomásoztatásának újraértékelése. A Dunán jelenleg két helyen kell számítani kedvezőtlen jégjelenségek kialakulására: a Bős-Gönyű és a Dunaföldvár-Vukovár közötti szakaszon. A hatékonyabb védekezés érdekében a minisztérium átszervezte a jégtörőhajó-parkját: két nagy jégtörőhajót a Gönyűi kikötőbe, egy kis jégtörőhajót Budapestre, és négy nagy, valamint két kis teljesítményű jégtörőhajót a bajai kikötőbe telepített. Ezzel a jég szempontjából veszélyes helyek hamarabb elérhetőek lesznek, és csökkenek a budapesti állomásoztatás miatti magas költségek is.

A vízügyi igazgatóság bajai kikötője azonban nem volt alkalmas a nagyobb hajólétszám fogadására, korszerűsítésre szorult. A minisztérium finanszírozta 160 millió forintos beruházás eredményeként a kikötő mára teljesen megújult: komfortosabb, modernebb lett, és javult a helykihasználás is. A felújított kikötő nemcsak a jégtörőhajóknak biztosít megfelelő helyet, hanem a hajóút fenntartását biztosító kitűző szolgálat és más, az igazgatóság üzemeltetésében lévő hajók és úszó munkagépek számára is.

Az 1955-ös magyar-jugoszláv vízgazdálkodási egyezmény közös érdekűnek nyilvánította a Dunaföldvár–Vukovár közötti 227 km hosszúságú Duna-szakaszt, ezért Magyarország ezen a szakaszon is végez jégvédekezési feladatokat. A bajai kikötőbe telepített hajók lehetővé teszik, hogy hazánk még hatékonyabban tudjon eleget tenni ennek a nemzetközi kötelezettségének.

Ugrás vissza Ugrás vissza...
median