Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A KMKF Plenáris Ülésének Záró Állásfoglalása

Cikk:

Magyar Országgyűlés Sajtószolgálata
Budapest, 2009. szeptember 11.


A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2009. szeptember 11-én megtartotta Plenáris Ülését.

Az esemény keretében átadásra kerültek a határon túli magyarság helyzetét középiskolai szinten bemutató Rendkívüli tanóra-pályázat díjai. A Plenáris Ülésen az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a két intézmény nevében együttműködési megállapodást írt alá.

A Plenáris Ülés résztvevői megemlékeztek aktuális évfordulókról.

a.) 20 évvel ezelőtt Magyarország és a határon túli magyar közösségek kiemelkedő szerepet játszottak a Közép-Európában uralkodó, szovjet típusú diktatúrák megdöntésében és a térségnek a világ demokratikus részével való újraegyesítésében. Ebben a tekintetben külön említést érdemel a romániai rendszerváltást elindító 1989. decemberi temesvári népfelkelés. A kommunista hatalmi rendszer összeomlása az emberi jogok kiteljesedésének reményét hozta el a térség minden lakosa, így a határon túli magyarság számára. A KMKF hangsúlyosan támogatja a romániai forradalmat elindító temesvári események 20. évfordulójáról való megemlékezést. A Plenáris Ülés felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy egyes szomszédos országok jogalkotási folyamatai – például a szlovák államnyelvtörvény megszigorítása, vagy az ukrán oktatás nyelvhasználati szabályozása – sok szempontból a kommunista rendszerbeli állapotoknál is kedvezőtlenebb emberjogi helyzetet teremtenek a kisebbségi helyzetű magyarok számára.
b.) 50 évvel ezelőtt szűnt meg Romániában az önálló magyar egyetem. A KMKF felhívja a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarságnak az elmúlt fél évszázadban folyamatosan kifejezésre juttatott igénye a magyar tannyelvű állami egyetem helyreállítására továbbra is aktuális, és teljesítése fontos előrelépést jelentene mind a romániai magyar társadalom megmaradásában és megerősödésében, mind a magyar-román kapcsolatokban és párbeszédben.
c.) 65 évvel ezelőtt kezdődött a magyar és német nemzetiségű polgári lakosság internálása, „málenkij robotra” hurcolása a Szovjetunióba, elsősorban Kárpátaljáról, a mai Szlovákia területéről, Románia szatmári részéből és Magyarországról.
d.) 70 évvel ezelőtt, amikor a náci Németország és a tisoi Szlovák Állam Lengyelország elleni agressziójával kezdetét vette a világtörténelem legnagyobb és legborzalmasabb háborúja, lengyel menekültek ezrei találtak menedékre Magyarországon, többek között olyan magyarlakta területeken is, amelyek ma határainkon kívül esnek. Ezért a magyar-lengyel barátság azon megnyilvánulásának, amely a menekültekkel való szolidaritásban öltött testet, a határon túli – különösen az ukrajnai, romániai és szlovákiai – magyar közösségek is örökösei.

*

A Plenáris Ülés értékelte a KMKF egy éves munkáját. Ennek részeként áttekintette és elfogadta az albizottságok által előterjesztett szakpolitikai koncepciókat, majd megvitatta a Kárpát-medencei magyar közösségek és a világ magyarsága helyzetének aktuális kérdéseit.

Mindezek kapcsán az alábbi megállapításokat tette:

1. Az elmúlt időszakban a KMKF a magyar közösségek együttműködésének és közös jövőtervezésének jelentős fórumává vált, amely meghatározó szerepet játszik az erősödő nemzetpolitikai konszenzusban. A magyar nemzetrészeknek és Magyarországnak szükségük van a politikai erők párbeszédére, és közös víziójuk kialakítására, amelynek a mindenkori magyar nemzetpolitika alapját kell képeznie. A KMKF ezért is saját működése alapjának tartja a magyarországi és határon túli magyar parlamenti képviselők közös részvételét munkájában. Erre az azonos nyelvű és identitású közösségek határon átnyúló kapcsolatának szabadsága jegyében a KMKF minden tagjának nemzetközi dokumentumok által is alátámasztott joga van.

2. A Plenáris Ülés résztvevői tájékoztatták egymást az általuk képviselt magyar közösségek helyzetéről. Ennek alapján:

a.) Összhangban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet állásfoglalásával a KMKF üdvözli a szerbiai törvényhozás döntését a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásáról, amely fontos előrelépést jelent a különböző nyelvű és identitású nemzeti közösségek közötti együttműködés előmozdítása és a demokrácia megerősítése terén. E törvény példaértékű lehet a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesítésében. A Plenáris Ülés örömmel értesült a magyar és a szerb törvényhozás Európa-politikai és kisebbségpolitikai együttműködését kimondó keretmegállapodás aláírásáról, és szorgalmazza, hogy a két törvényhozás mindkét téren mielőbb konkrét lépésekkel szerezzen érvényt a megállapodásban foglaltaknak.

b.) A KMKF aggódva figyeli a szlovák kormánypolitikának 2006 óta fokozódó magyarellenességét, a jogállamiságot megkérdőjelező intézkedéseit és szélsőséges nacionalizmusnak a szlovák kormánypolitikában való megjelenését. Egyetértéséről és szolidaritásáról biztosítja a Magyar Koalíció Pártját, valamint a Magyar Országgyűlés pártjainak a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban kialakított álláspontját és a szlovák fél, illetve a nemzetközi szervezetek – többek között az Európai Unió – irányában tett lépéseit. A KMKF egyetért azzal, hogy a jogállamiság elvei alapján rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani. Ezért a KMKF-nek ebben a kérdésben továbbra is az az álláspontja, hogy Szlovákiában ki kell alakítani az államnyelv és az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvének használata közötti egyensúlyt – egyetértve az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának ajánlásaival – és egy olyan új nyelvtörvény, kisebbségi nyelvhasználati törvény és a kisebbségi közösségek közjogi státusáról szóló törvény elfogadását tartja szükségesnek, ami biztosítja a magyarok által lakott régiókban a kultúrák és nyelvek egyenrangúságát. Ehhez szükséges a jelenlegi törvényi állapot megszüntetése, vagy megváltoztatása.

c.) A KMKF szolidaritásáról biztosítja a Magyar Köztársaság elnökét a Szlovákiából történt kitiltása ügyében. A KMKF-ben részt vevő magyarországi pártok felkérik Magyar Köztársaság Kormányát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az EU-ban a jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

d.) A romániai magyarság helyzete szempontjából a KMKF fontosnak tartja, hogy a magyar-román párbeszéd fórumai – például az együttes kormányülés – tűzzék napirendre a romániai magyarság politikai képviselete által aktuális problémaként megjelölt kérdéseket, kiemelten:

1) a kormánynak alárendelt megyei közigazgatási intézményekben az arányos képviselet biztosítását

2) a kisebbségi nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét megteremtő, a Nemzeti Kisebbségek Jogállásáról szóló törvény elfogadását, illetve

3) a székelyföldi választott önkormányzati és parlamenti tisztségviselők által ismételten megfogalmazott célkitűzést: a székelyföldi régió sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállását biztosító területi autonómia ügyét.

A KMKF felhívja a figyelmet az őszinte és nyílt, a románság és az erdélyi magyarság érdekeit, igényeit kölcsönösen tekintetbe vevő párbeszéd fontosságára a bizalomra épülő viszonyrendszer erősítésének érdekében.

e.) A KMKF felhívja a magyar állam érintett intézményeit, hogy továbbra is tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar oktatás helyzetének rendezéséért, amelyet az utóbbi évek ukrán kormányzati politikája létében veszélyeztet.

f.) A Szlovéniában élő magyar közösség megmaradása szempontjából a KMKF üdvözli és várakozással tekint arra, hogy megkezdődött az átfogó nemzetiségi törvény, valamint a kisebbségi közösségek anyanyelvének használatára vonatkozó törvény megalkotása.

3. A KMKF kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a különböző etnikai csoportok békés együttélésének és együttműködésének az egész Kárpát-medencében. A KMKF szükségét látja, hogy a magyar nemzetpolitika szenteljen megkülönböztetett figyelmet a határon túli magyar közösségek részét képző, vagy velük azonos helységekben, régiókban együtt élő romák helyzetének, különös tekintettel a roma és nem roma származású lakosság kapcsolatainak alakulására. A Plenáris Ülés célul tűzi ki, hogy egy éven belül – a Nemzeti Együttműködési Stratégia szakpolitikai koncepciójaként – készüljön szakmai javaslat a magyarság és a roma közösségek együttélésének és együttműködésének előmozdítására vonatkozóan.

4. A Plenáris Ülés áttekintette albizottságai munkájának eredményét, és elfogadta az Állandó Bizottság előterjesztéseit. A 2009. évi plenáris ülés elé terjesztett szakpolitikai koncepciók – a gazdaságfejlesztési, a mezőgazdaság-fejlesztési, valamint a nemzetközi együttműködési koncepció, továbbá a hosszú távú infrastrukturális fejlesztési víziók áttekintése, az oktatási és anyanyelv-használati minimál követelményt meghatározó dokumentum és a határon túli magyarság kisebbségjogi környezetéről szóló jelentés – elfogadásával a 2007. évi Plenáris Ülésen véglegesített Nemzeti Együttműködési Stratégia, valamint a 2008. évi Plenáris Ülésen véglegesített határmenti közlekedésfejlesztési koncepció részletes nemzetpolitikai programmá egészült ki. Az így kialakult programcsomag a parlamenti képviselettel (illetve ennek híján lévő közösségek esetében legalább regionális képviselettel) rendelkező magyar politikai szervezetek egyetértésére támaszkodik.

5. A Plenáris Ülés felkéri a KMKF elnökét, hogy gondoskodjon a Nemzeti Együttműködési Stratégia és a szakpolitikai koncepciók széles körben elérhető közreadásáról.

6. A KMKF üdvözli, hogy az Országgyűlés három frakciója – a KMKF 2008. évi Plenáris Ülése ajánlásának megfelelően – országgyűlési határozati javaslatot terjesztetett be a határmenti közlekedés fejlesztésének tárgyában, és szorgalmazza az indítvány mielőbbi napirendre vételét és elfogadását.

7. A Plenáris Ülés szorgalmazza a nemzetpolitikai koncepcióalkotó munka kiterjesztését további szakterületekre. Üdvözli és egyetértéséről biztosítja a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság Szórvány Munkacsoportja keretében zajló stratégiai munkát. Ezen kívül javasolja, hogy:

a.) a Gazdasági Albizottság vizsgálja meg az alternatív energiaforrások területén való együttműködéssel, a környezetvédelmi együttműködéssel, valamint a régiófejlesztéssel kapcsolatos szakmai koncepciók megalkotásának lehetőségét,
b.) a Kulturális és Oktatási Albizottság készítsen előterjesztést a nemzetpolitikai programcsomag kulturális együttműködési koncepcióval és nyelvpolitikai stratégiával történő kiegészítésére,
c.) a Jogi Albizottság vizsgálja meg a Nemzeti Együttműködési Stratégiában megjelölt hosszú távú nemzetpolitikai jövőkép meghatározásának lehetőségét, ideértve a történelmi egyházak bevonását is a jövőképalkotásba.

8. A Plenáris Ülés tájékoztatást hallgatott meg a Kormánynak a KMKF-fel folytatott együttműködéséről. Örömmel fogadta, hogy az elmúlt hónapokban az együttműködés erősödött, szorgalmazza ennek a folyamatnak a fenntartását, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy egyes olyan kérdések – például az e-magyar pontok fejlesztésének ügye – amelyek eljuttatásra kerültek az illetékes kormányszerveknek, illetve a kormány egyes vállalásai megválaszolatlanul és teljesítetlenül maradtak. A KMKF-ben részt vevő magyarországi pártok felkérik a Kormányt, hogy tegye meg az előbbiekkel kapcsolatos lépéseket.

9. Tekintettel az albizottságok megerősödött aktivitására a Plenáris Ülés szükségesnek látja az albizottságok munkájának intenzívebb koordinációját, aminek ellátására felkéri az Állandó Bizottságot.

10. A Plenáris Ülés az eddigi Kulturális és Oktatási Albizottság tematikus fókuszát kiterjeszti a magyar közösségek tudományos együttműködésére, és nevét Kulturális, Oktatási és Tudományos Albizottságra változtatja.

11. A Plenáris Ülés módosította a KMKF Statútumának „A KMKF tagjai” című fejezetét. A módosítás az elfogadással lép életbe.

Ugrás vissza Ugrás vissza...