Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Koncepció Magyarország középtávú afganisztáni szerepvállalására

Cikk:

(Jóváhagyta a PRT Kormánybizottság 2011. november 23-ai ülése)

Afganisztán a tágabb közép-ázsiai térség egyik legtörékenyebb állama, amelyet évtizedeken át belső harcok és külső megszállás sújtottak. A nemzetközi közösség 2002 óta katonai erővel és civil támogatással próbálja stabilizálni a belső viszonyokat, egyúttal olyan pályára állítani az ország fejlődését, amely működő gazdaságra és belső igazgatásra, kiegyensúlyozott regionális és nemzetközi együttműködésre támaszkodva biztosítja az ország működőképességét. Afganisztán értékes ásványkincs vagyonnal és jelentős agrár lehetőségekkel rendelkezik, továbbá a nemzetközi kereskedelem egyik potenciális csomópontja. Afganisztán mégis a világ egyik legszegényebb, és társadalmi berendezkedését tekintve egyik leginkább elmaradott országa, ahol magas az írástudatlanok aránya, súlyos hiányosságokkal küzd a szociális és az egészségügyi ellátás, magas a munkanélküliség, gyors a népességnövekedés üteme és a közkiadások túlnyomó részét a nemzetközi donor közösség finanszírozza. Az ország történelmi és kulturális hagyományaiból fakadóan gyenge a közigazgatás, ezért az ország külső és belső védelme, az alapvető köz- és igazságszolgáltatás megszervezése az ország működőképességének egyik alapfeltétele.

Afganisztán helyzetének alakulása a régió határain túlnyúlóan befolyásolja a nemzetközi biztonságot; azok a veszélyforrások (terrorizmus, kábítószer-termelés), amelyek semlegesítéséért a nemzetközi erők küzdenek, esetlegesen új erőre kapva nem csupán a térség békéjére és stabilitására nézve jelenthetnek fenyegetést, de a tágabb euro-atlanti térség biztonságára is. A nemzetközi közösségnek ezért alapvető érdeke, hogy Afganisztán pozitív irányú fejlődését támogassa, és ezzel elősegítse, hogy a közép-ázsiai térség gazdasági és kulturális potenciálját békés együttműködés révén bontakoztassa ki. Az ország stabilizálása egyedül katonai eszközökkel nem biztosítható, ezért az államigazgatás különböző struktúráinak kiépítése és megszilárdítása, az alapvető szolgáltatások rendszerének kialakítása, a munkahelyteremtés alapvető feltétele az ország önálló működésének, amelyre a nemzetközi erők kivonulását követően szükség lesz.

Magyarország hagyományosan kevés érintkezési felülettel rendelkezett Afganisztánnal, és a két ország viszonyában most sem a kétoldalú kapcsolatok a meghatározók. Az elmúlt években kapcsolataink központi elemévé a NATO vezetésű Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőben (International Security Assistance Force – ISAF) való részvétel, a Baghlan tartomány újjáépítésében való közreműködésért 2006-ban vállalt felelősség és az ahhoz társuló fejlesztési együttműködés vált. Magyarország Afganisztánhoz fűződő viszonyát az elkövetkező években várhatóan az ország stabilizálásához nyújtott katonai segítség és a fejlődést elősegítő támogatás határozza meg.

Az afganisztáni magyar szerepvállalás általános politikai kerete

Magyarország 2003 óta vállal szerepet a nemzetközi közösség afganisztáni erőfeszítéseiben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai alapján részt vesz a NATO és az EU afganisztáni műveleteiben, illetve a világszervezet által koordinált nemzetközi fejlesztési együttműködésben. A magyar szerepvállalás hozzájárul Afganisztán stabilizálásához, a nemzetközi terrorizmus és kábítószer-csempészet visszaszorításához, az afgán biztonsági erők újjászervezéséhez, a kormányzat megszilárdításához és az ország újjáépítéséhez, az afgán nép életkörülményeinek javításához és Baghlan tartomány fejlesztéséhez. Magyarország a jövőben is folytatja Afganisztán megsegítését. Bár Magyarország 2009-ben elfogadott középtávú Afganisztán-stratégiája sok szempontból ma is releváns, a stratégiai környezet változása és az ehhez alkalmazkodó nemzetközi szerepvállalás irányainak módosulása indokolttá teszik a dokumentum felülvizsgálatát és az új szempontokhoz történő igazítását.

A 2010. évi Kabuli Konferencián született döntéssel összhangban, 2011 júliusában megkezdődött a biztonsági felelősség fokozatos afgán kézbe adásának folyamata („Inteqal”, „Transition”, a továbbiakban „átmenet”), ami új szakaszt jelent az afganisztáni rendezésben. Az átmenet keretében 2014 végére az ország egész területén az afgán erők veszik át a nemzetközi közösségtől az elsődleges biztonsági felelősséget. Az átmenet az afgánokkal szorosan egyeztetett folyamat, amelynek ütemét a helyi körülmények diktálják.

Az átadási folyamat előrehaladtával, valamint az afgán biztonsági erők létszámbeli és felkészültségbeli erősödésével lehetővé válik a NATO harcoló erőinek fokozatos kivonása. Ezzel párhuzamosan az ISAF feladatköre átalakul, és a hangsúly az aktív harcoló tevékenységről a támogató feladatokra helyeződik át. Az átmenet gyakorlatba való sikeres átültetése érdekében a nemzetközi közösségnek továbbra is a folyamat visszafordíthatatlanságának garantálására kell koncentrálnia. Afganisztán nem válhat újra a nemzetközi terrorizmus menedékévé. A cél az, hogy a széleskörű nemzetközi együttműködés eredményeként egy, az afganisztáni stabilitást önállóan garantálni képes állami struktúra jöjjön létre. Ez hitelesen támasztaná alá a rendezésben részt vevő nemzetközi szereplők (ENSZ, NATO, EU) eddigi Afganisztán-politikáját is.

Az átmenet sikerének és a fenntartható stabilitásnak a kulcsát az afgán kormányzat és a biztonsági erők képességeinek mennyiségi és minőségi fejlesztése, valamint a fegyveres konfliktus lezárását eredményező politikai rendezés jelenti. Az afgán politikai útkeresés fontos része a belső megbékélés és a harcot feladó ellenállók visszaillesztése a társadalomba, valamint a régió országainak bevonása a stabilizációs folyamatba.

Az átmenet előkészítése és gyakorlatba való átültetése során központi szerep hárul a NATO és a partnerek – katonai és civil feladatokat egyaránt ellátó – tartományi újjáépítési csoportjaira (Provincial Reconstruction Team - PRT). Az afgán kormányzati szándékokkal összhangban, a PRT-t vezető nemzetek vállalták, hogy a PRT feladatkörének és szervezetének átalakításával támogatják az átmenet sikeres végrehajtására irányuló afgán célkitűzéseket, illetve a folyamat befejezését követően a jelenlegi formájukban megszüntetik a PRT-jukat.

Az átmenet során továbbra is szem előtt kell tartani az afganisztáni szerepvállaláshoz kapcsolódó nemzeti és szövetségesi érdekeket, az átfogó megközelítés elvét és a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az afganisztáni magyar szerepvállalás, különösen annak PRT eleme, összkormányzati tevékenység, amelyben a minisztériumokon és háttérintézmények mellett nem-kormányzati szervezetek is részt vesznek.

Összhangban korábbi, kormányzati szinten is megerősített politikai kötelezettségvállalásával, Magyarország az átmenet befejezéséig, illetve 2014 után is kész teherviselési képességének megfelelő hozzájárulást nyújtani a nemzetközi közösség Afganisztán stabilizálására irányuló erőfeszítéseihez. A szerepvállalás katonai komponensének csökkenésével párhuzamosan kormányzati szinten növelni kell a civil tevékenységekre szánt figyelmet és forrásokat.  

A magyar tevékenység fókuszában továbbra is Észak-Afganisztán, ezen belül Baghlan tartomány, és az ott működő, magyar vezetésű PRT áll majd. Baghlan tartományon a fővárost és az északi tartományokat összekötő, stratégiai fontossági utánpótlási útvonalak haladnak keresztül, melyek nemcsak földrajzilag kapcsolják össze a szomszédos tartományokkal, hanem az átmenet szempontjából is. Az ISAF tervezési forgatókönyve szerint 2013-ra az ISAF erők utánpótlásának 70%-a az Északi Regionális Parancsnoksághoz tartozó tartományokon, egyebek között Baghlan-on keresztül valósul majd meg, ami a hazai tervezés során sem hagyható figyelmen kívül. A nemzetközi stratégia céljait szem előtt tartva, az afganisztáni magyar jelenlét csökkentésére 2014 végéig fokozatosan, a helyi körülmények figyelembe vételével, a szövetségesekkel folytatott egyeztetéseket követően kerül sor. Az átmenet ugyanakkor nem a teljes kivonulást, hanem a feladatrendszer átalakulását jelenti, a nemzetközi közösség támogatása Afganisztánnak a biztonsági felelősség átadását követően is folytatódik.

Civil szerepvállalásunk tervezése 2014-ig

Fejlesztési tevékenység

A magyar fejlesztési együttműködés Afganisztánnal 2003-ban kezdődött, majd 2007-től – a baghlani PRT működéséhez kapcsolódóan – ez a szerepvállalás lett Magyarország kétoldalú nemzetközi fejlesztési együttműködésének legnagyobb volumenű eleme. A hazai minisztériumok, illetve civil szervezetek részvételével bonyolított magyar projektek az Afgán Nemzeti Fejlesztési Stratégiával összhangban elsősorban a közigazgatási kapacitásépítés, a mezőgazdaság, az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra-fejlesztés terén valósultak meg.

A nemzetközi donorközösség folytatódó afganisztáni fejlesztési tevékenységéből lehetőségeihez mérten Magyarország is kiveszi a részét elsődlegesen a baghlani átmenet sikerének előmozdítása érdekében. A PRT átalakulása egyidejűleg teszi szükségessé a katonai komponens fokozatos csökkentését és a civil komponens bővítését. Ennek részeként a Külügyminisztérium 2011-ben fejlesztési tanácsadóval erősítette meg a PRT civil komponensét, akinek tevékenységén keresztül erősödött a civil komponens szerepe a fejlesztési projektek koordinációjában és monitorozásában.

Az átmenet során arra kell törekedni, hogy a jelentős költségvetési forrásokat igénylő katonai szerepvállalás tervezett és ütemezett leépítése, valamint a költségvetési kényszerből ugyancsak visszafogott fejlesztési tevékenység viszonyai mellett is fennmaradjon a magyar hozzájárulás hozadékkal járó, látható és fenntartható szintje, összhangban a nemzetközi elvárásokkal és hazánk lehetőségeivel. Arra van szükség, hogy a fejlesztéshez rendelkezésre álló szerény eszközök koncentráltan, továbbra is Baghlan tartományban, egy-két kiemelt, az átmenet céljait közvetlenül előmozdító és a láthatóságot biztosító területre összpontosítva, a minőségi szempontokat előtérbe helyezve kerüljenek felhasználásra.

Ilyen területeknek tekinthető a tartomány helyi igazgatási képességeinek fejlesztése, a mezőgazdasági tevékenység előmozdítása, valamint az ösztöndíjas program folytatása, amelyekre egyértelmű afgán igény is mutatkozik. Ezek a területek összhangban vannak az EU nemzetközi fejlesztési együttműködési politikájának jövőjéről megjelent elképzelésekkel, miszerint elsősorban azon ágazatokra kell összpontosítani, amelyek képesek megteremteni a fejlődő országok fenntartható fejlődési pályára lépésének alapfeltételét jelentő gazdasági növekedés és szociális fejlődés lehetőségeit. Az igazgatási képességek erősítése hozzájárulhat a tartományi kormányzat hatékonyabb működéséhez, a mezőgazdasági szektor fejlesztése pedig a helyi foglalkoztatás, illetve jövedelemszerzés lehetőségeit bővíti, és egyben előmozdítja a szegénység csökkentését, a nők helyzetének javítását is. A fenti két célterületen továbbra is támaszkodni kell az olyan nem kormányzati szereplőkre, amelyek hasznos, terepen szerzett tapasztalatokkal tudják előmozdítani a kitűzött célok megvalósítását. Az oktatási együttműködés folytatása többes előnnyel jár azáltal, hogy perspektívát nyújt fiatal afgánok számára, növeli a helyi szellemi potenciált, javítja a Magyarország-képet és a kulturális kötődéseket, ami a kétoldalú viszony jövőjét is szolgálja.

Megfelelő láthatóságot nyújtó, hatékony és fenntartható együttműködés a rendkívül nehéz terepnek minősülő Afganisztánban a jelenlegihez hasonló nagyságrendű forrásból nem valósítható meg.  Ezért fontos teendő, hogy az elkölthető források bővítése érdekében Magyarország tovább szélesítse együttműködését a potenciális hozzájárulókkal, újabb donorokat és fejlesztési forrásokat azonosítson és tegyen elérhetővé, ami a most kihelyezett fejlesztési tanácsadónak is hangsúlyos feladata. Diplomáciai lépéseket kell tenni annak elősegítése érdekében, hogy Baghlan tartománynak több pénz jusson az afgán központi költségvetésből, vagy legalább eljussanak a tartománynak járó költségvetési források a helyi hatóságokhoz.

Rendészeti komponens

A fenntartható stabilitás, fejlődés, és a biztonsági feladatok afgán erőknek való átadása nem lehetséges a hatékonyan működő közbiztonsági és jogbiztonsági struktúrák nélkül. Magyarország számára ezért is prioritás a rendőrképzés és a közigazgatás-építés, melyre egyre növekvő igény mutatkozik. A helyi rendőri erők képességeinek fejlesztése elősegíti a tartomány és az egész térség biztonsági helyzetének javulását és az ennek tartós garantálására képes rendészeti erő kialakítását. A magyar rendészeti szerepvállalás célja, hogy közreműködjön a fenntarthatóan és hatékonyan, afgán irányítással működő polgári rendőrségi és büntető igazságszolgáltatási struktúrák kialakításához. Ezen tevékenységek kiegészülnek az afgán igényeknek megfelelő képzési programok kidolgozásával és megrendezésével, megfelelő felügyelet, iránymutatás, tanácsadás és felszerelés biztosításával.

A biztonsági erők fejlesztésének gyakorlati eredményei csak közép- és hosszabb távon jelennek meg, ezért is fontos a korábban beindított programok folytatása. Ezek alapvető feltételei a helyi igények megfelelő becsatornázása, a pénzügyi biztonságon alapuló fenntarthatóság, a hosszabb távú tervezhetőség, a rugalmasság, az egymásra épülés, valamint a nemzetközi szereplők programjaival való összhang biztosítása.

A jövőben, a jelenlegi EUPOL hozzájárulásunk fenntartása mellett tervezni kell a NATO afganisztáni kiképző missziójának keretein belül az afgán rendőri erők kiképzéséhez és felszereléséhez való hozzájárulást és a jelenleginél láthatóbb tevékenységek elindítását. Tekintettel a rendelkezésre álló hazai források szűkösségére, fel kell térképezni azokat a résképességeket és létfontosságú gyakorlati tudáselemeket, melyek elkerülik a nagyobb nemzetközi szereplők figyelmét. Mindezek mellett növelni és szakmai szempontból szélesíteni kell a Magyarországon megvalósuló vezetői szintű képzés számát.

Katonai szerepvállalásunk tervezése 2014-ig

Az afganisztáni magyar katonai jelenlét keretét a NATO-vezetésű ISAF művelet jelenti. A magyar szerepvállalás konkrét formájára vonatkozóan a NATO átmenet stratégiája irányadó. A jelenlét fokozatos csökkentésére és a feladatrendszer átalakítására a biztonsági helyzet függvényében, a központi és helyi afgán kormányzattal konzultálva, továbbá a NATO-szövetségesekkel szorosan egyeztetett módon kerül sor („együtt be, együtt ki”).

A magyar katonai szerepvállalás az ISAF és az annak részét képező NATO Afganisztáni Kiképző Művelet (NATO Training Mission – Afghanistan, NTM-A) keretében történik. A magyar katonák részt vesznek a magyar vezetésű PRT tevékenységében, oktatói, kiképzői és mentoráló feladatokban, különleges műveleti feladatokban, valamint az ISAF különböző szintű parancsnokságainak munkájában.

A teljes magyar szerepvállalás "zászlóshajójának" számító magyar vezetésű PRT feladatainak befejezéséig fennmarad. A cél az, hogy a biztonság garantálásának átadása legkésőbb 2014 végéig megtörténjen Baghlan tartományban, aminek érdekében hazánk szorosan együttműködik szövetségeseivel, partnereivel és az afgán féllel. Magyarország arra fókuszálja erőfeszítéseit és erőforrásait, hogy minden támogatást megadjon a tartomány átmenetre történő felkészüléséhez.

A PRT-k evolúciójával összhangban a magyar vezetésű PRT feladatrendszerét, struktúráját, és tevékenységi körét úgy kell átalakítani, hogy az alkalmazkodjon az átmenet céljainak támogatásához. A PRT katonai komponens csökkentését oly módon kell végrehajtani, hogy az képes maradjon a civil komponens támogatására. A PRT katonai és civil elemeinek az átmenet során is szorosan együtt kell működniük.

Magyarország fenntartja hozzájárulását az oktatói, kiképzői és mentoráló tevékenységi körben és az ISAF parancsnokságok munkájában, és növeli hozzájárulását a különleges műveleti feladatokhoz.

2014 utáni afganisztáni szerepvállalásunk tervezése

Magyarország kész részt vállalni Afganisztán stabilizálásában az átmenet befejeződése után is. Az átmenetet követő magyar katonai szerepvállalást az Afganisztán és a NATO közötti hosszú távú partnerségi megállapodás keretein belül szükséges kialakítani. Ugyancsak figyelembe kell venni az EU Afganisztán megsegítésére életre hívott akciótervében, valamint a kidolgozás alatt lévő EU-Afganisztán partnerségi megállapodásban előirányzottakat, hiszen ebből az EU tagállamokra, így hazánk számára is feladatok adódhatnak. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy a feladatrendszerben az aktív katonai tevékenység helyett a képességfejlesztés, a kiképzés/mentorálás teendőinek ellátására, továbbá a fejlesztési tevékenység fokozására, és ezen belül az afgán kormányzat közvetlen támogatására lesz nagyobb igény.

Tekintettel a gazdasági helyzetből adódó körülményekre, valamint arra, hogy az elkövetkező időszakban több olyan eseményre (bonni Afganisztán konferencia, chicagói NATO-csúcs) kerül sor, amelyek alapvetően irányt szabnak a jövőbeni teendők számára, a cselekvési szabadságot fenn kell tartani, ezért a jelen koncepció rugalmas kereteit célszerű megőrizni. Ugyanilyen fontos a magyar szerepvállalással kapcsolatos minden további lépés egyeztetése a NATO szövetségesekkel, valamint az afgán partnerekkel.

Az átmenet előrehaladtával napirendre fog kerülni a PRT utáni jelenlét intézményi felállásának kérdése. Egyelőre korai ennek kereteit meghatározni, ugyanakkor a tervezés során célszerű figyelembe venni azt, hogy a többi Afganisztánban maradó szereplő milyen megoldásokat választ, és azok milyen kapcsolódási vagy együttműködési lehetőségeket nyitnak.

Ugrás vissza Ugrás vissza...