Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Konferencia a Kis-Balaton projektről: befejeződik az uniós nagyprojekt előkészítése

Létrehozva: 2009. március 19.
Módosítás: 2009. március 19.
Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2009. március 19.


A zöldtárcához tartozó Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 7,3 milliárdos beruházásának eredményeképp jelentősen csökken a Balaton tápanyagterhelése, javul a tó vízminősége, biztosított lesz a kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigénye, és árvízvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik a térség. Közel másfél évnyi munka után lassan befejeződik az egyik legnagyobb hazai vízvédelmi fejlesztés, a Kis-Balaton uniós nagyprojekt előkészítése. Ez alkalomból konferenciát tartottak ma Keszthelyen, amelyen köszöntőt mondott Dióssy László, a KvVM szakállamtitkára is, aki elmondta: a Kis-Balaton projekt egy olyan, világon egyedülálló komplex rendszer kialakításáról szól, amely egyszerre szolgál vízminőség-védelmi, természetvédelmi és árvízvédelmi célokat.

A szakállamtitkár kiemelte: az uniós források segítségével befejeződhet egy több évtizeddel ezelőtt megkezdett munka, és biztonságban tudhatjuk majd hazánk egyik legnagyobb természeti kincsét, a Balatont.

A Kis-Balaton természetes vízszűrő funkciójának korábbi megszüntetésének eredményeképp, valamint annak hatására, hogy a Zala vizében feldúsult a tápanyag, a Balatonban olyan mértékben elszaporodtak az algák, hogy az 1980-as évek elejére a tó kritikus állapotba került. A Balaton érdekében elhatározták a tápanyag-terhelés csökkentését, és döntöttek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítéséről is, amelynek a feladata a Balatonba érkező víz előszűrése volt egy átfolyásos tározó-rendszer segítségével (Hídvégi tó, Fenéki tó). A tározók 1985-ben elkezdtek üzemelni, és ideiglenesen, kísérleti jelleggel elárasztottak egy 16 négyzetkilométernyi területet is, ez lett az
Ingói-berek. A beavatkozások eredményesnek bizonyultak, a tó vízminősége javult.

A szakemberek számára hamar világossá vált, hogy a vízvédelmi rendszert tovább kell fejleszteni, mégpedig oly módon, hogy a vízminőség-védelem mellett a természetvédelmi szempontok is előtérbe kerüljenek. Ennek megvalósítására dolgozták ki a Környezet és Energia Operatív Program keretében a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme nevet viselő uniós projektet.

Az előkészítés alatt több változatot is megvizsgáltak, végül az bizonyult a legjobbnak, amely a leginkább alkalmas a természetes vízjárás leutánzására. A javasolt megoldás szerint a Kis-Balaton vízállása a Zala folyó természetes vízszintingadozásától függ majd, javítva ezzel a környezeti feltételeket a vizes élőhelyeket kedvelő élőlények számára, és lehetőséget adva a vízminőség-védelmi szabályozásra is.

Ennek biztosítására egy rugalmas vízkormányzási rendszert alakítanak ki, amely segítségével biztosítani lehet, hogy a tóba mindig a tápanyaggal legkevésbé terhelt víz jusson, ezzel javítható és megvédhető lesz a Balaton vízminősége. A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását segíti majd a korszerűsített monitoring-rendszer.

A rendkívül gazdag állat- és növényvilág megóvásának érdekében az Ingói berek kikerül a víz fő áramlási irányából, így a természetes vízjárást követő vízszint kedvezően fog hatni az ott kialakult élővilágra.

A Zalavári belvízöblözetben élőhely-rekonstrukcióra is sor kerül, a Zimányi- és Vörsi-berek bevonásával pedig létrejön egy új víztározó, ahol időszakos vízborítottságú, ártér jellegű élőhelyek alakulhatnak ki.

A tervben két hallépcső is szerepel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vonuló halak az ívási időszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe.

A tervek szerint több mint 2,2 km hosszú töltést magasítanak meg, és közel 7 km új töltés épül. Több mint 15 km csatorna rehabilitációját fogják elvégezni, és 7 km új csatornát is építenek. 20 új műtárgyat létesítenek, és felújítanak 21 már meglévőt is.

A projekt előkészítésére mintegy 520 millió forintot biztosított a Környezet és Energia Operatív Program, ennek 75%-a uniós, 25%-a pedig hazai költségvetési finanszírozás. Az előkészítés hamarosan befejeződik, ezt követően nyújtható be a pályázat a második fordulóra. A tervek szerint a kivitelezés jövőre kezdődhet meg.

Ugrás vissza Ugrás vissza...