Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:Eredménytelen egyeztetés a MÁV és a VDSzSz Szolidaritás között

Létrehozva: 2008. április 24.
Módosítás: 2008. április 24.
Forrás: MÁV Zrt.

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

MÁV ZRt.
Kommunikációs Igazgatóság
Budapest, 2008. április 24.

A vasúttársaságok (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt.) és a VDSzSz Szolidaritás április 24-én, csütörtökön 9.00 órakor újabb egyeztető tárgyalást tartottak.  Legutóbb április 16-án volt kollektív munkaügyi vita, amely nem vezetett eredményre. A MÁV Zrt. álláspontja továbbra is az, hogy irreális - jogilag és gazdaságilag megalapozatlan - követeléseknek továbbra sem lehet engedni. Az érdekvédő szervezet képviselői minden egyes alkalommal ugyanazokat az eleve teljesíthetetlen követeléseket vetik fel, miközben minimális kompromisszumkészséget sem tanúsítanak.

A MÁV Zrt. továbbra is hangsúlyozza, hogy a MÁV Cargo Zrt. eladásából majdan befolyó összeget a magyar vasút fejlesztésére, az utas-szolgáltatások minőségi javítására és a hitelek törlesztésére kívánja fordítani.

A VDSzSz Szolidaritás azt is követeli, hogy a 38 mellékvonal esetében szolgáltató váltás ne következzen be, a MÁV továbbra is maradjon üzemeltető. A MÁV ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a 12 mellékvonal esetében május 31-ig közszolgálati megrendelés van a szakminisztériumtól, a többi mellékvonalra pedig a decemberi menetrendváltásig. A vasúttársaságnak nincs tudomása olyan intézkedésről, ami veszélyeztetheti a személyforgalmat ezeken a mellékvonalakon.

A szakszervezet azt is kéri, hogy az éves 6,9%-os bérfejlesztésen felül további 1,1%-os béremelésben részesüljenek a munkavállalók. A MÁV emlékeztet arra, hogy a  Fővárosi Munkaügyi Bíróság április 17-én meghozott kiegészítő végzésében megállapította, hogy a VDSZSZ Szolidaritás azon követelése, mely a MÁV Zrt.-nél további 1,1%-os bérfejlesztést  céloz, nem tekinthető jogszerűnek. A nem jogerős bírósági döntés értelmében tehát a VDSzSz fenti követelése ugyanúgy nem jogszerű, mint korábban a MÁV-START Zrt.-nél a 10 százalékos extra béremelési igény.

Eddig a még elégséges szolgáltatásról sem született megállapodás. A MÁV határozottan visszautasítja Gaskó Istvánnak, a VDSzSz elnökének - április 23-án a sajtóban elhangzott - azon állítását, miszerint a MÁV esetében az elégséges szolgáltatásról azért nem lehet megállapodni, mert „az állam által kinevezett menedzsment" megakadályozza a megállapodást. Az igazság ezzel szemben az, hogy a vasúttársaságok (MÁV Zrt, MÁV-START Zrt) az utasok és a fuvaroztató partnerek érdekében ragaszkodnak álláspontjukhoz: a sztrájk ideje alatt is a megfelelő vonatmennyiség biztosítja a minimális szolgáltatást, a közszolgáltatási feladatokat szolgáltatói felelősséggel csak ilyen formában tudják biztosítani.

A MÁV szerint az iskolába és munkába járás biztosítása az alapvető társadalmi közszükségletek körébe tartozik, a még elégséges szolgáltatásoknak erre ki kell terjednie. Ez csak a MÁV által javasolt vonatmennyiséggel elégíthető ki. Ezt a reális, minimális szolgáltatást vitatja a VDSzSz Szolidaritás, s egy évekkel ezelőtti megállapodásra hivatkozik, azt tartaná elfogadhatónak. A szakszervezet azt sem veszi észre, hogy közben jó néhány esztendő eltelt, megváltoztak az utazási szokások, egy korábbi, idejét múlt elégséges szolgáltatás kaptafája nem húzható rá a mai, alaposan megváltozott közlekedési helyzetre. Ugyanis azóta nőtt a vonatot választók száma, bővült a vonatmennyiség - főként a budapesti elővárosi vasútvonalakon.    

Összevetve a még elégséges szolgáltatások tárgyában a vasúttársaságok az utasok és a fuvaroztató partnerek érdekében ragaszkodnak álláspontjukhoz: a sztrájk ideje alatt is a megfelelő vonatmennyiség - a napi vonatok harmada - biztosítja a minimális szolgáltatást, a közszolgáltatási feladatokat szolgáltatói felelősséggel csak ilyen formában tudják biztosítani.

A VDSzSz azt is vallja, hogy a sztrájk bejelentésével azért késlekednek a legutolsó percig, hogy a munkaadónak ne maradjon ideje „letörni" a sztrájkot. Valóban, a szakszervezet a legutolsó időpontban értesíti a vasúttársaságot! De nem egy nappal a munkabeszüntetést megelőzően teszik meg a bejelentést - amint azt rendszeresen ígérik a médiában -, hanem csupán pár órával a sztrájk kezdete előtt tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek. Az elmúlt gyakorlat erre bizonyíték: immár két alkalommal hétfőn 0.00 órától kezdtek munkabeszüntetésbe a VDSzSz tagjai, a szakszervezeti vezetés pedig vasárnap délután hozta a MÁV vezetése tudomására a tényt, kész helyzetet teremtett ezzel azok számára, akiknek kötelessége az utasok értesítése.

A szakszervezet - nem először - elsősorban az utasokat hozta nehéz helyzetbe, de nehéz helyzetbe hozta a magyar gazdasági élet egészét is, hiszen hétfőn reggel a vasúti közlekedés hiánya miatt a bejáró dolgozók jelentős részére nem számíthattak a munkáltatók. Az ismert okok miatt a vasúttársaságok nem tudták értesíteni kellő időben a nemzetközi vasútvállalatokat sem, így a külföldről hazánkba érkező utasok a vonatokon szembesültek azzal a ténnyel, hogy vonatuk a határon vesztegelt.  

A MÁV Zrt. azt is érzékeli, hogy a VDSzSz Szolidaritás követelései elsősorban nem munkaügyi követelések immár, hanem csupán ürügyek a szakszervezet újabb munkabeszüntetési lehetőségéhez, az érdekvédő szervezet elgyengülő erőfitogtatásához. Ez is tényekkel igazolható. Nem kell mást tenni, csak emlékezni kell arra, hogy a legutóbbi, április 7-én megtartott VDSzSz sztrájkban a tervezett 1164 személyvonatból 722 közlekedett, vagyis csupán 442 vonat maradt ki a menetrendből. Az is ismert, hogy április 7-én 0.00 órakor kezdődött a szakszervezeti munkabeszüntetés délelőtt tíz órakor véget ért, miután a szakszervezet felfüggesztette azt. Az akkori sztrájk kifulladt, a vasutasok 98 százaléka dolgozott.

Mindeközben nő a veszteség, jelentős a kár. A legutóbb, április 7-én a napi veszteség a MÁV-nál 70 millió forintra rúgott, a MÁV-START jegy-visszatérítési összege belföldön 2.711.390 forint, nemzetközi viszonylatban 1.068.445 forint volt, továbbá 79.745 forint költségtérítést fizettek vissza az utasoknak. Az anyagi káron felül erkölcsi kár is származott, hiszen az irreális követelésekért tartott VDSzSz sztrájk miatt bizonytalan és kiszámíthatatlan volt a vasúti közlekedés, a távolsági forgalomban utazók nem minden esetben juthattak el céljaikhoz. Mégis, kinek az érdeke mindez?

Ugrás vissza Ugrás vissza...