Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gyorsítás II. az építésügyben – az építtetők védelmében a lánctartozások visszaszorítására

Cikk:

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Kommunikációs Főosztály
Budapest, 2009. május 14.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára egy budapesti konferencián az építésügyi szakma képviselői előtt ismertette a kormány építőipari válságkezelő programját. Az államtitkár bemutatta azokat a konkrét kormányzati lépéseket, amelyek az építőipart sújtó válság hatásainak mérséklésére irányulnak. Ennek keretei között részleteiben ismertette a kormány által április végén elfogadott Gyorsítás II. jogszabálycsomag céljait, amelynek eredményeként a beruházások növekedése, egyszerűbb és kiszámíthatóbb eljárások, valamint a lánctartozások jelentős mértékű csökkenése várható.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az építőipar szereplőnek meghirdetett 1800 milliárd forint értékű, két év alatt megvalósuló beruházásélénkítő csomag keretében eddig már 300 pályázat esetében megszületett a támogatási szerződés, összesen 1200 milliárd forint értékben. 160 pályázat esetében pedig már a tényleges kivitelezési munkák folynak, amely 800 milliárd forintos azonnali megrendelést biztosít az ágazat számára.  Az építőipari vállalkozások számára ebben naprakész tájékoztatást nyújt az Építőipari Piactér internetes keresőfelület, amely számos szakmai portálon is elérhető. A projektek zavartalan elindításához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan biztosítja az uniós pályázatoknál a projektgazdák részére a megemelt előleget. A tisztességes piaci magatartás fenntartása érdekében pedig a kormány kihirdette a 2009-es évre vonatkozó rezsióradíjat. Az állami és önkormányzati nem fizetések megszűntetésére az uniós pályázatoknál április 1-jétől bevezetésre került a késedelmi kamat fizetésének intézménye, amely július 1-jével már az államigazgatás teljes rendszerében érvényes lesz.  

A gyorsabb, egyszerűbb építésügy megteremtésére a kormány folytatta az építésügy jogszabályainak átfogó átalakítását. A Gyorsítás I. csomag öt átfogó területen kezdeményezett egyszerűsítést, jellemzően a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan. Így a terület- és telekszerzésnél, az építési engedélyezési eljárásban, a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, az építőipari kivitelezésben, valamint az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében. A csomag eredményeként mintegy 30%-kal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre. Mintegy 20%-kal nőtt azok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges, és egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti-műszaki dokumentáció tartalma is.

Burány Sándor kiemelte, hogy a Gyorsítás II. csomag célja minden építési beruházás mielőbbi megvalósításának elősegítése. A gyorsítási csomag egyszerre illeszkedik a kormány válságkezelő stratégiájába, és szolgálja a befektetők, építtetők érdekeit azzal, hogy növeli a jogbiztonságot, kiszámíthatóbb építésügyi hatósági eljárásokat teremt. A program három területre koncentrál: az építésügyi engedélyezési eljárásokra, az építési kivitelezésre és a településrendezési eljárásokra. Fontos további pillére a programnak a jogharmonizáció az Európai Unió belső piaci szolgáltatásait szabályozó irányelvvel, valamint az államigazgatás működését szabályozó közigazgatási hatósági eljárási törvénnyel.

A Gyorsítás II. csomagban az építésügyi engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére és gyorsítására kerül sor. Az államtitkár elmondta, hogy egyfelől a kormány ki kívánja terjeszteni a szabályozási előírások egyszerűsítését a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is. Másrészről választható eljárási formaként az összevont eljárás mellett bevezetjük az ún. integrált eljárást a több hatósági engedélyezést igénylő eljárásoknál. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy az ügyfél egy ún. közreműködő hatósághoz nyújtja be összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együttdolgoznak. A folyamat ügyintézési határideje a leghosszabb ideig tartó hatóság engedélyezési szakaszával megegyező. Amennyiben szükséges, a jogorvoslati határidő integrálásával pedig további hónapokkal rövidül az engedélyezés. Emellett tovább csökken az engedélyköteles tevékenységek száma is.

Burány Sándor kiemelte, hogy a kivitelezési eljárásokban elsősorban a lánctartozás visszaszorítására koncentrál a kormány. Ennek legfőbb eszköze az ún. biztos kéz intézményének létrehozása. További elemek az építőipari regisztráció bevezetése, valamint a szakmagyakorlói jogosultságok szabályozása. Az államtitkár hozzátette, hogy a biztos kéz tervezetet a tárca a szakmai szervezetekkel konzultálva készítette el, az új intézmény létrehozásában ötpárti egyetértés van. A magyar modell újdonsága, hogy az építtetői fedezetkezelő tevékenysége a szerződésszerű teljesítés ellenértékének kifizetését nemcsak a vállalkozó kivitelező, hanem az alvállalkozó irányában is garantálná.

Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítését, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosítéknak a célhoz kötött felhasználását biztosítja. A fedezetkezelő az építési műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján - amennyiben a kivitelező által benyújtott számla, teljesítéstartalma, teljesítési határideje megegyezik az építési szerződésben rögzítettel - rendelkezik az ellenértékének az elkülönített számlán tartott összegből történő kifizetésére.

Az építőipari vállalkozások regisztrációval a kormány biztosítani kívánja, hogy üzletszerű építőipari kivitelezési tevékenységet csak jogszerűen működő vállalkozások végezhessenek. Ezzel a minőségi munkavégzést és a szakmunka felértékelődését is ösztönözzük, támogatva a komoly szaktudással rendelkező vállalkozó kivitelezőket. Ugyanakkor meg kívánjuk szüntetni azt a helyzetet, hogy szakismeret és előképzettség nélkül bárki bármilyen kivitelezési munkára vállalkozhasson - mondta Burány Sándor.  

A Gyorsítás II. csomag keretében a kormány 4 törvény és mintegy 20 kormány- és miniszteri rendelet módosítását készítette elő. Amennyiben az Országgyűlés is elfogadja javaslatokat, akkor a módosítások jelentős része idén ősszel, október 1-jén hatályba lép. A módosítások kisebbik része jövő év elejétől lenne kötelező, így összességében várható, hogy 2010 elejétől már érezhető hatása lesz a rendelkezéseknek.

Ugrás vissza Ugrás vissza...