Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Sikeresen zárul az elnökségi félév az energetikában is

Cikk:

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Kommunikációs Főosztály
Budapest, 2011. június 10.


Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elnökletével az Európai Unió energiaügyi tárcavezetői tanácsi következtetéseket fogadtak el az Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálatáról 2011. június 10-i ülésükön, Luxembourgban. Az Energiaügyi Tanács tájékoztatást kapott a magyar elnökség által elért érdemi előrehaladásról a nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságáról szóló rendelettervezet tárgyalásában. A felek tárgyaltak az Energia Útitervről szóló májusi, informális találkozójukat követő intézkedésekről. Az elmúlt hónapok eredményes működését betetőzve tehát a magyar elnökség utolsó formális ülése is szép sikereket hozott az energetikában.

A 2006-ban kibocsátott Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálatáról márciusban nyújtott be közleményt az Európai Bizottság. A magyar elnökség célja e tárgyban tanácsi következtetések elfogadása volt, amely a mai ülésen vita nélkül megvalósult. Az energiahatékonyság javítása alapfeltétele az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó átfogó uniós célok és az Energia 2020 stratégia vállalásai megvalósításának. A következtetések olyan szakpolitikai lehetőségeket vázolnak fel, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az évtized végére kitűzött 20%-os energiahatékonysági cél teljesüléséhez.

A nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságáról szóló rendelettervezet kapcsán a magyar elnökség minimális elvárásként az első olvasat tanácsi lezárását eredményező politikai megállapodás elfogadásával számolt. A tárgyalások kedvező alakulásának fényében azonban az eredeti tervet túlteljesítve arra törekszik, hogy a témában a jövő héten kezdődő informális háromoldalú egyeztetéseket követően, akár már a hónap végére első olvasatban megállapodást érjen el az Európai Parlamenttel. A rendelettervezet célja, hogy olyan keretet hozzon létre, amely lehetővé teszi az energiapiacok ellenőrzését a piaci visszaélések és manipulációk eredményes észlelése és megelőzése érdekében.

A Tanács tárgyalt a 2050-ig szóló Energia Útiterv előrehaladásáról is. Fellegi Tamás arra hívta fel minisztertársai figyelmét, hogy a beruházások mérete és finanszírozási igénye, hosszú tervezési és működési időtartama, a felmerülő számtalan bizonytalanság mind megköveteli, hogy a tagállamok alaposan mérlegeljék a közös európai energiapolitika jövőjét. A tényeken alapuló döntéshozatalt szolgáló Útitervnek a technológia fejlődéséhez és a társadalmi elfogadásához mérten is elég rugalmasnak kell lennie. E rugalmasság a rendelkezésre álló technológiák körének bővítésével javítható, ezért az Uniónak nagyobb mértékben kell támogatnia a kutatás-fejlesztést és a gyakorlati alkalmazást. A beruházók és a piacok számára pedig elfogadhatóan stabil és hosszú távú jelzéseket kell küldenie – tette hozzá a miniszter.

A miniszterek kitértek az atomerőművi stressz tesztekre is. Az érintett tagállamok június 1-jével megkezdték az egyezményes tartalmú biztonsági felülvizsgálatokat, amelyek alapján az Európai Bizottság jelentést készít, hogy azt az Európai Tanács december 9-i ülésén megtárgyalhassa. A témában Fellegi Tamás jelezte, hogy világosan el kell választani egymástól az értékelést, amely a szabályozók és szakértőik feladata, és a nukleáris ágazat jövőjét érintő későbbi politikai döntéseket. E döntések során szem előtt kell tartani mind a villamosenergia-piac rendkívüli összekapcsoltságát, mind pedig a többi tagállamban ennek nyomán jelentkező következményeket.

A nemzeti fejlesztési miniszter a tanácsülés előestéjén az érintett országok tárcavezetőivel és Oettinger energiaügyi biztossal tárgyalt az Észak-Déli Energiafolyosóról. A munkavacsorán a földgáz-, kőolaj- és villamos energia hálózatok megfelelő kiépítését, fejlesztését célzó projekt sikeres végigvitele érdekében létrehozott magas szintű munkacsoport által elért eredményeket összegezték, vitatták meg a felek. A munkacsoport idén októberig cselekvési tervet állít össze a közép-európai régió egyik legfontosabb, hosszú távú hatásokkal bíró stratégiai kezdeményezésének megvalósítási lehetőségeiről.
 

Ugrás vissza Ugrás vissza...