Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. 10. 24. 22 órától 2019. 10. 24. 23 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt

 

MORZSÁK

TARTALOM:Uniós forrásokkal a gazdasági válság hatásai ellen

Cikk:


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2009. január 22.

Az első pályázók már megkapták a megemelt előleg összegét -

A Kormány egyértelművé tette: úgy kívánja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák Magyarországnak a világgazdasági válság hatásaival szemben. A pénzügyi egyensúly megteremtésén túl három kiemelt területen történtek intézkedések a fejlesztési hitelhez való hozzájutás megkönnyítése, a munkahelyek megőrzése és a felvevő piacok megtartása érdekében. A pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idő kb. 30 %-al csökken, a pályázatok átlagos átfutási ideje 25-40 %-al lesz rövidebb 2009-ben. Január elsejétől több, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat kedvezően érintő változás lépett életbe az uniós pályázati rendszerben is. Egyszerűsödtek a pályázatok, gyorsabb lett és kevesebb adminisztrációval jár a szerződéskötés, egyszerűsödtek a kifizetések, mindezzel párhuzamosan kiemelkedő mértékűre, akár 40 százalékára nőtt a szerződéskötést követően lehívható előleg összege.

A pénzpiaci válság hatásainak, kiemelten az uniós projekteket végrehajtó kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós támogatások folyósításának felgyorsításáról döntött. Az intézkedési csomag része a projektek megvalósítását elősegítő előleg összegének növelése.

A korábban 25 százalékos, most megemelt előleg célja, hogy a kedvezményezettek a projekt megvalósítását pénzügyi nehézség nélkül, minél könnyebben el tudják kezdeni, és sikerrel végre is tudják hajtani. Az igényelhető összeg a vállalkozások számára a projekt megítélt támogatásának maximum 40%-a, legfeljebb 300 millió forint. A jelenlegi szerződésállományt alapul véve, az új előlegszabálynak köszönhetően januártól kezdődően (márciusig bezárólag) 90 milliárd forintnyi előleg juthat el a projektgazdákhoz. A félév leteltéig beérkező új pályázatokhoz kapcsolódóan ezen felül nagyságrendileg 110-130 md Ft lehet a folyósítható előleg összege. Az első félévben így összesen 220 mrd Ft-nyi előleg kifizetés történhet meg. Ez komoly többletforrást jelent a kkv-szektornak, ami azért különösen fontos, mert a kis- és közepes vállalkozások adják a magyar munkahelyek 65-70%-át.

A könnyítés a pénzpiaci válsággal leginkább érintett szektorokban igényelhető:

• Gazdaságfejlesztés Operatív Program,
• Közép-Magyarországi Operatív Program 1-es prioritása,
• Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, valamint
• a Társadalmi Megújulás Operatív Programból finanszírozott munkahelyi képzést támogató projektek.

A jogszabály-módosításról és az előlegigénylés szabályairól a Közreműködő Szervezet a napokban tájékoztató levélben értesíti a támogatási szerződés megkötése előtt álló pályázókat és a már hatályos szerződéssel rendelkező kedvezményezetteket. A módosítás tehát visszamenőleg is érvényes, a már hatályos támogatási szerződéssel bíró projektgazdákat is érinti. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett egyéb konstrukciók esetében az igényelhető előleg a megítélt támogatás összegének legfeljebb 35%-a, de minimum 25%.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter maga nyújtotta át az elsők között megemelt előleget igénylő cég képviselőjének a kifizetésről szóló nyilatkozatot. A miniszter elmondta: „A nemzetközi gazdasági válság még jobban megmutatta uniós tagságunk előnyeit. Az uniós és hazai források segítségével pénzt tudunk pumpálni a gazdaságba, épp ezért tettük könnyebbé az uniós forrásokhoz való hozzáférést, csökkentettük a bürokratikus akadályokat, de ezen túl támogatjuk az új piacokra való belépést és a régi piacok megtartását is. A megemelt előleggel is az a célunk, hogy megerősítsük a még hezitáló pályázókat abban, hogy a nehezebb körülmények ellenére is érdemes igénybe venni az unió által biztosított forrásokat” – tette hozzá a miniszter.

Az NFÜ olyan eljárási alapelveket, garanciákat is meghatározott, amelyek védik a projektgazdák alapvető érdekeit. Áprilistól például amennyiben a lebonyolító szervezet meghatározott kifizetési határidőt (60, illetve szállítói finanszírozás esetében 30 nap, hiánypótlás nélkül) a szervezetnek felróható okokból elmulasztja késedelmi kamatot köteles fizetni a kedvezményezett részére. Ennek összege a késedelem időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének felel meg. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv, mint kedvezményezett részére. A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett számla támogatás tartalma. A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.

A válságkezelő intézkedések között szerepel egy olyan válságkezelő csomag, amelynek 1400 milliárd forintos forrása nagyobb biztonságot és mozgásteret nyújt a magyar kkv-knak. A tavaly előtti, tavalyi átlagos 17%-os szintről 33%-ra nőtt a kkv-k uniós forrásokból való részesedése. Magyarország az uniós források csaknem egészét úgy csoportosította át, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyek számára. Uniós pénzekkel és nagy állami beruházásokkal magyar munkahelyek tízezreit lehet „bebiztosítani”. Olyan munkahelyeket, amelyeket a külföldről érkezett válság e csomag nélkül veszélybe sodort volna. A nagy beruházásoknak köszönhetően az építőiparban 1800 mrd Ft értékű megbízás keletkezik a következő másfél-két évben. Ezek a beruházások részben már megtalálhatóak a tavaly indított építésügyi piactér honlapon, ahol a kivitelezők válogathatnak a projektek között, részt vállalhatnak a kivitelezésben. (http://www.nfu.hu/epitesugyi_kereso)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a megváltozott gazdasági körülmények okán végrehajtott jogszabály-módosításokkal kapcsolatban, levélben értesíti a projektgazdákat.

Felhívja a figyelmet a „jóteljesítési garancia” intézményével kapcsolatos gyakorlat megváltoztatására (Ez lényegében pénzügyi visszatartást jelent a számlák végösszegéből, fedezetként szolgálva a később felfedezett hibák kijavítására. Aránya a tapasztalatok szerint a szerződéses összeg 10-20 %-a. A vállalkozóknak ez sok esetben aránytalan többletterhet, akár likviditási problémákat is eredményezhet.). Az NFÜ kéri a projektgazdákat, hogy a jövőben csak az indokolt mértékben kerüljön 3-5%-nál magasabb jóteljesítési garancia előírásra. Az NFÜ elnöke által aláírt levélben említett másik téma a közbeszerzési eljárásokról szól. Dr. Vági Márton elvárásként fogalmazza meg, hogy a projektgazdák alap esetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, az ellenőrzések során tapasztalt negatív példák miatt kijelenthető, hogy a tárgyalásos eljárás kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye egyébként nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál. Ebben a levélben kapnak tájékoztatást a projektgazdák megemelt előleg lehetőségeiről is.
Ugrás vissza Ugrás vissza...