Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:7 milliárd forint nemzeti parkjaink természetvédelmi fejlesztésére

Cikk:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Sajtóiroda
Budapest, 2009. szeptember 3.

Kilenc nemzeti park 23 pályázata nyert támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaiból a közelmúltban, így csaknem 7 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi fejlesztésekre országszerte. Az elnyert támogatásból élőhely-rekonstrukciók, elektromos vezetékek természetbarát átalakítása, gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek természetvédelmi célú fejlesztése, erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése és élőhely-megőrző programok valósulnak meg. 2000 és 2010 között összesen 155 nemzeti parki fejlesztésre került és kerül ezután sor Magyarországon.

„A most elnyert pályázati források tíz nemzeti parkunk egy éves költségvetési támogatásának felelnek meg. Tavaly mintegy 2,5 millióan keresték fel a nemzeti parkok látogatóhelyeit, a fejlesztésektől ennek növekedését várjuk" - hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón.

A természetvédelem az Új Magyarország Fejlesztési Terv hét éves időszakában (2007-2013) a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásainak 3%-ával, azaz mintegy 33-37 milliárd forinttal gazdálkodik. A KEOP források mellett a Közép-Magyarországi Operatív Programból (KMOP) mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi célú fejlesztések megvalósítására. 2000 és 2010 között összesen 155 nemzeti parki fejlesztés valósult és valósul meg Magyarországon.

A 23 nemzeti parki fejlesztés többek között Szögligeten, Zircen, Tihanyban, a Dél-Bükkben, a Mátrában, Alcsúton, a Hanságban, a Bihari-síkon, a Kolon-tavon, Felső-Szúnyog pusztán, a Körös-völgyben és Szentgotthárdon valósul meg. Sor kerül az aggteleki barlangok és földtani természetvédelmi értéket képviselő bányák élővilágának rehabilitációja, program indul a Káli-medencében képződött egyedi geológiai formációk fenntartására, és megvalósul a zirci és az alcsúti arborétum és kastélypark élőhelyeinek rekonstrukciója is. Komplex élőhely-rehabilitációs program indul többek között az Őrségi Nemzeti Parkban, a Dél-borsodi Tájegységben, valamint a mátrai rétek és bükkaljai gyepek védett és Natura 2000-es élőhelyein. Ugyancsak fejlesztik a bükki Pély Ludas élőhelyeit, valamint elősegítik az Észak-Alföld vizes élőhelyeinek, fás legelőinek megőrzését, a kiskunsági Felső-Szúnyog pusztán pedig helyreállítják az ökológiai vízháztartási egyensúlyt. Ezen túl infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor az aggteleki Szalamandra Erdei iskolában, a tihanyi Levendula Erdei Iskolában, valamint a bakonybéli Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Házában.

Tavaly novemberben négy LIFE + természetvédelmi projekt nyert uniós támogatást, 7,8 millió euró - azaz mintegy 2 milliárd forint - értékben. A pályázati pénzből a Szabadság-zátony és Béda-Karapancsa ártéri élőhelyeinek megőrzése, a Keleti-Bakony térségben lévő honvédségi használatban álló területek természetvédelmi rekonstrukciója, a kipusztulással veszélyeztetett rákosi vipera Kárpát-medencei szintű védelme és a balmazújvárosi puszták rendbetétele valósul meg.

Tavaly decemberben 7 nemzeti park igazgatóság 10 pályázata nyert uniós támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjaiból, így mintegy 4 milliárd forintot fordíthatnak ökoturisztikai fejlesztésekre Aggteleken, Tihanyban, a Bükkben, a Fertő-tájon, az Őrségben, a Hortobágyon, Siklóson és Mohácson. 2010-ig látogatóközpont épül, miocén erdő születik, földalatti kiállítás, kerékpárút, bormúzeum létesül, megvalósul egy teljes majorság és több csárda rekonstrukciója, felújítják a siklósi várat, megújul egy egyedülálló négygémű kút, valamint kisvasút és szafari autó is növeli majd a nemzeti parkok vonzerejét.

A 23 nyertes pályázat (22 KEOP és 1 KMOP):

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 264 millió forintot fordít a park területén található élettelen természeti értékek (barlangok, földtani alapszelvények, földtani természetvédelmi értéket képviselő bányák) és az ezekhez kapcsolódó élővilág hatékony és korszerű megőrzésére, rehabilitációjára. A munkálatok során megtörténik az "Esztramos" volt tornaszentandrási vasércbányában található barlangokhoz vezető bányavágatok stabilizálása, a mádi Bomboly-bánya denevérvédelmi célú kiépítése és a járatrendszer biztosítása, a világörökség részét képező Földvári-barlang, Rejtek-zsomboly és a Rákóczi 2. sz. barlang természetvédelmi célú kiépítése vagy rekonstrukciója. Az igazgatóság 79,3 millió forintból a Szalamandra Erdei iskola infrastrukturális fejlesztését végzi el. A projekt során fejlesztenek több programhelyszínt (szögligeti Szalamandra Ház, jósvafői Kúria Oktatóközpont), az oktatási segédanyagokat, az erdei iskola közösségi és lakótereinek, valamint irodáinak bútorzatát, kültéri tematikus oktatóegységeket alakítanak ki és korszerűsítik az oktatástechnikai eszköztárat. A szögligeti Szalamandra Ház udvarán egy tematikus foglalkoztató komplexum épül, amely Magyarországon egyedülálló kezdeményezés. "Az Aggteleki-karszt értékei" minősített erdei iskola program öt fő téma köré épül fel, az öt téma (barlang, víz, erdő, mező, ember a karszton) körüljárásával a karsztos terület legjellegzetesebb vonásait lehet megismerni és a megszerzett tudást elmélyíteni. A foglalkoztató egységek ezeket a témákat testesítik meg (Kő Háza, Víz Háza, Erdő Háza, Mező Háza és a Szádvár foglalkozató).

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 121,6 millió forintot nyert a Káli-medencében képződött egyedi geológiai formációk fenntartására. A tervezett védelmi beavatkozások a geológiai alakzatok hosszú távú megőrzését célozzák meg. A kőtengerek a Káli-medence legértékesebb geológiai képződményei. Hazánkban ezekhez hasonló geológiai formáció nem található. A világban, Franciaországban, a Párizsi-medencében, a Fontainebleau környékén találhatók hasonló homokkő képződmények. A nemzeti park igazgatóság 226 millió forintot költ láprétek, gyepek és fáslegelők természetvédelmi értékeinek védelmére és vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklésére. A projekt célja a lepusztult élőhelyek állapotának visszaállítása. Az egyik ilyen élőhely a nemzeti park címernövényének, a lisztes kankalinnak az élőhelye. Egy másik beruházási elem egy állatcsoport életfeltételeinek javítását tűzte ki céljául kétéltűek számára készülő utak alatti élővilágvédelmi átjárók megépítésével. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 90 millió forintot fordít a zirci arborétum rekonstrukciójára. A tervezett felújítás lényeges eleme az angolpark stílusú arborétum tavának kotrása, friss víz utánpótlás biztosítása, a partfal javítása és a zsilip újraépítése. A tó szélén a kő partfal egy szakaszának elbontásával a fokozatosan mélyülő felületen a természetes vízparti növényzet látszódik majd. A másik új vizes élőhely az arborétumot kettéosztó Cuha-patak mellett létesül, a bakonyi lápok és kiszáradó láprétek védett növényei számára. A rekonstrukció lehetőség nyújt a Bakonyban veszélyeztetett, védett növényfajok mentésére is. Az arborétum növényi anyagának felújítása során az idős fák megőrző kezelése, az ismert kislevelű hársfasor felújítása, fák-cserjék pótlása, a gyűjtemény gazdagítása történik meg. Az igazgatóság 43 millió forintból a Bakonybéli Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Háza infrastrukturális fejlesztését végzi el. A megnyert fejlesztési pályázat hozzájárul az infrastrukturális háttér javításához, az oktatástechnikai eszköztár fejlesztéséhez és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához. A nemzeti park igazgatóság 44,6 millió forint támogatásból a Tihanyi Levendula Erdei Iskola infrastrukturális fejlesztését is elvégzi. A projekt során kialakítanak egy a karsztvíz-bázisra épülő 130 méter mélységű kutat. Kiépül egy új fűtési-, és melegvíz-ellátási rendszer megfelelő hőtartó képességű nyílászárókkal. Az elnyert támogatásból az erdei iskola eszközparkját is korszerűsítik: időjárási állomásokat, távcsöveket, vízvizsgálati eszközöket, könyveket, informatikai eszközöket, bútorokat, kerékpárokat szereznek be. Plakátok készülnek természet-és környezetvédelem témában, illetve terepi munkafüzeteket adnak ki különböző korosztályok számára. A terepi szakemberek képzéseken vesznek részt (BISEL, WET és informatikai képzés). Az év végére elkészülő erdei iskola épület mozgáskorlátozottakat is tud majd fogadni.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 129 millió forintot fordít a Pély Ludas élőhelyfejlesztési munkálataira. A projekt egyik fő eleme a vizes élőhelyek vízellátásának biztosítása, melynek során lehetőség nyílik mind a szikes tavakkal rokon nyílt, sekély vizű élőhely, mind pedig a sűrűbb vegetációjú mocsaras, fertős típus kialakítására. A fejlesztés másik fő eleme a térség fás vegetációinak rekonstrukciója, ami leginkább a már meglévő elemek (fasorok, facsoportok), honos fa-és cserjefajokkal történő felújítását jelenti. A nemzeti park igazgatóság 531,7 millió forintból több típusú természetvédelmi fejlesztést végez el.  A projekt során megtörténik a hollókői hagyásfás legelő rehabilitációja, több bükki barlang lezárása és a barlangvédelemhez szükséges segédeszközök beszerelése, a Szeleta-barlang rehabilitációja, az Anna-barlangban a barlangi képződményekre veszélyes lámpaflóra visszaszorítása, a madarakra veszélyes légvezetékek cseréje a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén, a madarakra veszélyes elektromos oszlopok oszlopfejének szigetelése a Bükkalja déli előterében 30 kilométer hosszúságban az áramütéses madárpusztulások elkerülése érdekében, valamint kétéltűátjárók és terelőfalak létesítése Bogács és Felsőtárkány határában a peterakóhelyükre igyekvő kétéltűek elgázolásának megelőzése érdekében. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 312 millió forintot nyert a Dél-borsodi Tájegység komplex élőhelyrehabilitációs program II. ütemének megvalósítására. A projekt célja a Borsodi Mezőségben a természeti értékek számára ideális élőhely struktúra helyreállítása, az ezekhez kötődő életközösségek, továbbá ezen életközösségekhez köthető zászlóshajófajok (kiemelten a Natura 2000 jelölőfajok) fennmaradásának biztosítása, állományuk növelése. Az igazgatóság 152,4 millió forintból élőhelyrekonstrukciós munkálatokat végez a Mátrai rétek és Bükkaljai gyepek védett és NATURA 2000-es élőhelyein. A projekt során a Dél-Bükk előterében három helyszínen, míg a Mátrában négy helyszínen alakítják ki az egykoron a hagyományos tájhasználat révén létrejött változatos élőhelystruktúrát, biztosítják az ezekhez kötődő életközösségek, az életközösségek legjelentősebb zászlóshajófajainak (kiemelten a Natura 2000 jelölőfajok) fennmaradását állományuk növelését, a tájképi értékek megőrzését. A 3 éves élőhelykezelési program klasszikus elemei a cserjeirtás, szárzúzás, invazív növényfajok elleni védekezés, gépi és kézi kaszálás, részben saját vagyonkezelésben, részben pedig a megvásárolni kívánt területeken. A projekt során területvásárlás, illetve a területek kezelését segítő gépek beszerzése is megtörténik. Az élőhely-rekonstrukcióval érintett területek nagysága 422 hektár. A park további 104,3 millió forintból a földtani természeti értékeinek védelmét biztosítja. A pályázat célja kettős. Egyik cél a Mátrai tájegység területén lévő 19. században hajtott érckutató táró (Antal-táró) által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerű megőrzése, helyreállítása, az élet- és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a táróban élő több ezres denevérkolónia élőhelyének biztonságos fenntartása, a táró bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása. Másik cél a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén lévő felhagyott két bazaltbányában a kijelölt geológiai alapszelvény és a feltáruló földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerű megőrzése, illetve helyreállítása, a balesetveszélyes állapotok megszüntetése.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 456,2 millió forintot fordít természeti értékeinek megőrzésére három országosan védett és Natura 2000 kijelölés alatt álló területén. A pályázat során békaalagutakat és terelőfalat létesítenek a 7-es főút Dinnyési-Fertő és Velencei-tó közötti szakaszán a védett kétéltű és madárfajok biztonságos vonulása érdekében. Továbbá létesül egy vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgyrendszer az Ipoly-völgy Drégelypalánk-Hont közötti szakaszán a mocsári, ártéri élőhelyek és fajok védelme érdekében, illetve megtörténik a Gerecsei barlangok (Bajóti Büdös-lyuk és Tatabányai Bányász-barlang) biztonságos és denevérbarát lezárása a geológiai képződmények és a denevérkolóniák védelme érdekében. A nemzeti park igazgatóság 179,2 millió forint támogatást nyert az Alcsúti Arborétum (kastélypark) vizes és nem vizes élőhelyeinek rekonstrukciójára. A pályázat az Alcsúti Arborétum növénygyűjteményének rekonstrukcióját és dísztavának revitalizációját célozza meg. Az Alcsúti Arborétum, amely a magyar kertművészet történetének egyik, európai mércével mérve is jelentős alkotása teljes felújításra szorul. Az egykori kastély és kastélypark kompozíciós egységben készült. A kastélyt szinte teljesen elpusztították, a kert azonban megőrizte szerkezetét, s a pusztítás ellenére növényállományának jelentős részét. Az első projektelem a tó és a támfal rekonstrukcióját foglalja magában a további eliszaposodás megakadályozása, a vízminőség javítása érdekében, elvárt eredménye a műemlékvédelem alatt álló partvédőművek felújítása és a dísztó meder kotrása. A második projektelem célja a még meglevő eredeti, koros növényzet megóvása, az elszaporodott, nem kívánt növényzet az eredeti tájképi jellegnek lehetőség szerint leginkább megfelelő felváltása. A műemlékvédelem alatt álló kertben szükséges egy fakitermelést, növényápolást és telepítést magába foglaló rekonstrukció is.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 331,4 millió forintot költ a park komplex természeti értékvédelmi programjára. A pályázat során a park több élőhelyvédelmi beavatkozást tervez; a Hanság védett területén, Osli határában az egykori láp egy részének újraárasztása történik meg. Folytatódik a fertő-menti településeket összekötő közúton a kétéltű- és hüllővédelmi rendszer kiépítése a vándorlási időszakban ismétlődő tömeges elütések megakadályozására. A Soproni-hegységben található Szálasi-barlang járatainak biztosítása a barlanglakó denevérfajok számára alkalmas üreg biztosítását és zavartalanságát szolgáló lezárás kiépítését szolgálja. Kiterjed továbbá a projekt a Soproni-hegység veszélyeztetett forrásainak helyreállítására is. A nemzeti park igazgatóság 16,5 millió forintból a park erdei iskoláját fejleszti. A projekt során kicserélik a kócsagvári erdei iskolai bázishely egyik épületszárnyának bútorzatát, a terepi foglalkozásokhoz szükséges megfigyelő és mérőeszközöket, terepi laborfelszereléseket, kerékpárokat, kenukat vásárolnak, és egy lepkeházat is építenek a Kócsagvár udvarán.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 320 millió forintot fordít vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklésére. A projekt stratégiai célja a mesterséges vonalas létesítmények (légvezetékek, út) által a védett kétéltű, madár- illetve emlősfajok állományaiban történő károkozás csökkentése, illetve ahol lehetséges, annak teljes megszüntetése. Az összesen 23 kilométer hosszúságú légvezeték földkábellel történő kiváltása az elsődleges madárvédelmi célkitűzés mellett egyúttal a Hortobágy Nemzeti Park UNESCO Világörökségi Listán szereplő területének tájképi rekonstrukcióját is szolgálja. A 33. számú főútvonal Hortobágyi Nemzeti Parkon keresztülvezető szakaszán rendszeres, és nem ritkán tömeges a védett illetve fokozottan védett madár-, emlős- és kétéltű fajok pusztulása. A projekt során mintegy 6 kilométernyi szakaszon speciális, villanypásztorral kiegészített vidravédelmi kerítést építenek. Elsősorban a park az olyan túzokos területein (Bihari-sík), ahol a földkábelbe helyezés valamiért nem lehetséges, a legmodernebb technológia alkalmazásával 500 madáreltérítő berendezést helyeznek fel a szabadvezetékekre, továbbá 100 veszélyes oszlop szigetelése is megtörténik. A nemzeti park igazgatóság 413 millió forintból élőhely- rekonstrukciós fejlesztéseket is végez. A projekt során elsősorban a park északi pusztáin, összesen 17 ezer hektárnyi területen mintegy 400 km használaton kívüli, egykor gyepöntözési vagy rizstermesztési célt szolgáló gátat, csatornát szüntetnek meg. A Hortobágyi Öregtavak részleges rekonstrukciójával pedig az összesen 1800 hektáros, madárvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű tórendszer, mint másodlagos eredetű vizes élőhely hosszú távú fenntarthatóságát kívánják biztosítani. Az Öregtavak halastóként szolgálják legjobban a természetvédelmi érdekeket, ezért szükségessé vált az elavult, elhanyagolt állapotban lévő műszaki kiszolgáló létesítmények, halágyak, gátak, különböző műtárgyak, lehalászó helyek, telelő medencék, lecsapoló csatornák felújítása. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 155 millió forintot fordít az Észak-Alföld vizes élőhelyeinek, fás legelőinek megőrzésére és fejlesztésére. Jánd, Olcsvaapáti és Gulács térségében, a Bereg-síkon, a Felső-Tisza mentén két holtág esetében - összesen 23 hektárnyi vizes élőhelyen - teremtik meg a tavaszi árvizek levonulta utáni vízvisszatartás lehetőségét, ami nemcsak a védett holtágak élővilága számára kedvező, de hasonlóan a Bihari-síkon kialakítandó vizes élőhelyhez, mérsékli az általános száradási és talajvíz csökkenési tendencia káros hatásait. A vízvisszatartás érdekében műtárgyak épülnek az egyik holtág esetében a két önkormányzattal együttműködésben. Ezen kívül megtörténik a fás legelők, illetve gyepterületek helyreállítása, majd kezelése legeltetéssel illetve kaszálással a Bereg-Szatmári-síkon. Ennek során összesen 565 hektáron helyreállítják a becserjésedő gyepterületeket, illetve fás legelőket, pótolják a fás legelőkön kidőlt, vagy elszáradt fákat, továbbá madárvédelmi célból 110 fészkelőládát is kihelyeznek.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 383 millió forint támogatást nyert élőhely rekonstrukciós tevékenységek ellátására. A projekt célja az izolálódott, de fennmaradt kiskunsági élőhelyek megőrzése, a korábban sérült ökoszisztémák helyreállítása, mindezt lehetőség szerint a szárazodás lassítása, a víz területről való elfolyásának lassítása mellett. Specifikus cél a soltszentimrei rizskalitkák rekultivációja, a Csipak-semlyék vízháztartásának javítása, a Kolon-tavon egy nyíltvízfoltos nádszegély élőhely kialakítása, invazív növényirtás a bócsai Ősborókásban és a Tisza-ártéri Barci réten, az 52-es út mentén békaátereszek kiépítése és 15 élőhelyen denevér élőhely-tornyok létesítése. Ezen kívül cél még békamentő rendszer kialakítása, fix telepítésű terelőfalak, út alatti „béka-alagutak", ökológiai átjárók létesítése az 52-es főútvonal mentén a kétéltű fajok populációnak védelmére, izolációjuk megszűntetésére. Az igazgatóság 81,5 millió forint KMOP támogatásból élőhely-rehabilitációs tevékenységeket valósít meg az Apaj község területén található Felső-Szúnyog pusztán a természetes ökoszisztéma számára szükséges ökológiai vízháztartási egyensúly helyreállítása érdekében. Ezzel lehetővé teszi az őshonos növénytársulások és gazdag állatvilág ismételt megerősödését. A konkrét cél felszámolni egy közel 30 km hosszú csatornarendszert a hozzá tartozó gátakkal és üzemen kívüli zsilipekkel együtt, illetve helyreállítani egy 8 km hosszú szakaszt, továbbá megtisztítani a területet az ezüstfa záródással fenyegető, közel 20 hektár kiterjedésű csoportjaitól. A csatornák felszámolása után helyre lehet állítani a szikes területek egykori vízjárását. Az invazív növényirtás során, a területen elterjedt keskenylevelű ezüstfa kivágása, eltávolítása, az újrasarjadást akadályozó vegyszeres kezelése, végül a mégis sarjadó egyedek kétszeri szárzúzózása történik meg 20 hektár kiterjedésű területen.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1 milliárd 458 millió forintot fordít az élő- és élettelen természeti értékek megőrzésére, a vonalas létesítmények természetkárosító hatásainak mérséklésére. A projekt során a park különböző területein roncsolt, vagy korábban felszántott gyepterületek helyreállítása, facsoportok, erdősávok kialakítása, vizes élőhelyek rekonstrukciója, a mezőgyáni túzok populáció élőhelyének fejlesztése, a Körös-völgyben denevérek, elsősorban a fokozottan védett tavi denevér állományának megerősítése érdekében 5 odútelep kialakítása, továbbá egy megbontott kunhalom helyreállítása a Kígyósi-puszta szívében, egy kétéltű átjáró kialakítása és három, a madarakra különösen veszélyes középfeszültségű vezetékszakasz kiváltása történik meg.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 264,6 millió forint támogatásból a park komplex élőhely rekonstrukciós munkálatait végzi el. A program részeként a leromlott állapotú gyepterületek rekonstrukciója és a védett növényfajokat veszélyeztető fehér akác visszaszorítása történik az őrségi erdőkben. 50 új élőhely létesül a klímaváltozás következtében fokozottan veszélyeztetett kétéltűek számára, továbbá az őrségi táj változatos szerkezetét helyreállító facsoportok és vízállások jönnek létre. Szentgotthárd térségében egy kétéltű védelmi beruházás indul, amely megszünteti a Hársas-tó menti közúton a barna varangyok évtizedek óta tapasztalt tömeges pusztulását.

A nemzeti parki fejlesztéseket ábrázoló térkép az alábbi linken is elérhető.

Ugrás vissza Ugrás vissza...
median